Olajcégtől meglepő a Mol évindítása

Az eredményekhez hozzájárultak az erős olaj- és gázárak, a rekordmagas petrolkémiai árrés és a fogyasztói szolgáltatások teljesítménye.

Fényeslitke, 2016. november 17. Egy dolgozó a Mol új nemzetközi mérőállomásán, Fényeslitkén 2016. november 17-én. Új nemzetközi mérőállomást és kőolajelemző labort adott át fényeslitkei szivattyútelepén a Mol, ahol a csaknem 2,3 milliárd forint értékű fejlesztéssel a társaság a legmodernebb eszközökkel mérheti a Magyarországra a Barátság-2 kőolajvezetéken érkező kőolaj mennyiségét és minőségét. MTI Fotó: Balázs Attila Fotó: Balázs Attila

A Mol-csoport 664 millió dollár (199,8 milliárd forint) tisztított, kamat-, adófizetés és amortizáció előtti eredményt (EBITDA) ért el az idei első negyedévben, hét százalékkal többet, mint az előző év hasonló időszakában. Az eredményt a koronavírus-járvány harmadik hulláma, az azt követő utazási korlátozások és a lezárások ellenére érte el – emelte ki a társaság a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján pénteken közzétett dokumentumban.

A vállalat úgy értékelt, hogy az eredményekhez hozzájárultak az erős olaj- és gázárak, a rekordmagas petrolkémiai árrés és a fogyasztói szolgáltatások jó teljesítménye. Az elért EBITDA meghaladta a 184,5 milliárd forintos piaci konszenzust.

A csoport nettó eredménye 92,2 milliárd forint volt az első három hónapban, a tavalyi első negyedévi 48,4 milliárd forint nettó veszteség után.

A társaság közleménye idézi Hernádi Zsoltot, a vállalat elnök-vezérigazgatóját, aki kiváló eredményként értékelte az elért több mint 660 millió dollár EBITDA-t, figyelembe véve a világ és a régió gazdaságát még mindig sújtó járványhelyzetet. Úgy vélte: a teljesítmény a Mol stratégiai kezdeményezéseinek és integrált, rugalmas üzleti modelljének a közös eredménye. Hozzátette, hogy a növekvő átoltottság és a régióban tapasztalható fokozatos nyitás láttán van ok az optimizmusra. Felidézte, hogy az előző évvel ellentétben idén tudnak osztalékot fizetni, így a jó eredményekből a befektetők is profitálhatnak.

Hernádi Zsolt szerint az integrált működés és az alkalmazkodóképesség meghozta a hatást
Fotó: Magyar Nemzet/Bach Máté

Hernádi Zsolt szerint az első negyedév újabb mérföldkőnek bizonyult a Mol-csoport történetében. Közzétették a 2030+ stratégiát, a Shape Tomorrow nevű programjukat, amellyel tovább gyorsítják átalakulásukat, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, körforgásos gazdaság kulcsszereplőjévé válhassanak Kelet-Közép-Európában.

A kutatás-termelés (upstream) üzletág EBITDA-ja elérte a 307 millió dollárt, ami 66 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest, és hetven százalékkal magasabb az előző negyedévhez viszonyítva. A jó teljesítmény a jelentősen magasabb olaj- és gázáraknak, valamint az azerbajdzsáni ACG-mező hozzájárulásának köszönhető. A 116,7 millió hordó napi termelés kissé alacsonyabb volt, mint az előző negyedévben, de hat százalékkal több az előző év azonos időszakához képest.

A feldolgozás-kereskedelem (downstream) üzletág EBITDA-ja 254 millió dollár lett, 14 százalékkal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában, a lezárások, valamint az alacsonyabb finomítói mennyiségek és árrések miatt. Ezt a csökkenést részben ellensúlyozta az erős petrolkémiai teljesítmény, mivel az integrált petrolkémiai árrés 74 százalékkal nőtt az előző évhez képest.

A fogyasztói szolgáltatások EBITDA-ja dollárban számolva harminc százalékkal nőtt, és az eddigi legmagasabb első negyedévi eredményét érte el, 115 millió dollárt.

A gázszállítási üzletág EBITDA-ja 33 százalékkal, 48 millió dollárra csökkent az előző év első negyedévéhez viszonyítva, mert a szállítási bevételek és a szabályozott bevételek visszaestek a határkeresztező kapacitások és a szállítási kereslet jelentős csökkenése miatt.

A Mol részvényeivel a BÉT prémium kategóriájában kereskednek, a papír záróára csütörtökön 2154 forint volt. Az elmúlt egy évben a részvények legmagasabb árfolyama 2480, a legalacsonyabb 1502 forint volt.