Újraindítás családbarát lépésekkel

Nem változtatott a járvány a kormány gazdaságpolitikáján, így a jövő évi költségvetés is bővülő támogatásokkal segíti a lakosságot. Az intézkedések minden korosztálynak kedveznek. Az ellenzék úgy bírálja a 2022-es büdzsét, hogy közben a polgármestereik megszorításokkal próbálnak pénzt elvenni az emberektől.

A lakáshitelt felvett adósok fele élt a lehetőséggel Forrás: 123RF

A 2022-es költségvetés a források jelentős részét a gazdaság újraindításának szolgálatára fordítja. Ennek középpontjába továbbra is a munkahelyteremtés, a gyermekes családok támogatása és az idős emberek védelme, valamint a magyar gazdaság szempontjából kiemelt ágazatok fejlesztése áll. A kormány jövőre is segíti a saját otthon megteremtését és felújítását, a támogatásokkal és kedvezményekkel elismeri a családok erőfeszítéseit és számos intézkedéssel ösztönzi a kistelepülések fejlesztését. A költségvetés központi eleme lesz a családvédelmi akcióterv.

A családok támogatását a jövőben is erősíti az adórendszer, amely Euró­pa egyik legalacsonyabb (15 százalékos) személyijövedelemadó-kulcsát (szja) alkalmazza, a gyermeknevelést pedig családi adó-, illetve járulékkedvezménnyel segíti. Jövő év január elsejétől pedig a 25 év alattiak mentesülnek az szja megfizetése alól. Az árvaellátás havi 24 250 forintos minimumösszege 2022. január 1-jétől több mint a duplájára, havi ötvenezer forintra emelkedik, hogy segítse azon családok újrakezdését, ahol a szülők valamelyike elhunyt. A gyermekek otthongondozási díjának összege jövőre eléri a 2022. évi minimálbérét, az ápolási díj pedig öt százalékkal emelkedik.

Jövőre is elérhetők lesznek az otthonteremtési kedvezmények, beleértve a vissza nem térítendő támogatásokat és a kedvezményes hiteleket. Az idősebb korosztályra is figyel a költségvetés. A kormány tavaly jelentette be a 2009-ben megszüntetett 13. havi nyugdíj négy ütemben történő visszaépítését. A juttatás összege a kifizetés első évében (2021-ben) a nyugellátás januári összegének 25 százaléka, 2022-ben az ötven, 2023-ban pedig a 75 százaléka. Az érintettek a 13. havi nyugdíj teljes összegét 2024-ben kapják kézhez. Jövőre a költségvetés 160,3 milliárd forintot fordít a 13. havi ellátás fedezetére. Fennmarad a nyugdíjprémium, a kormány 2022-ben – 5,2 százalékos GDP-növekedéssel számolva – 68,5 milliárd forintot helyezett céltartalékba a juttatás kifizetésére. A kormány a nők családban betöltött szerepét idős korukban is kiemelten kezeli. A nők negyvenéves jogosultsági idővel mehetnek nyugdíjba, erre 2022-ben a központi költségvetés 332 milliárd forintot biztosít. A büdzsében tervezett háromszázalékos nyugdíjemelést is figyelembe véve 2011 és 2022 között a nyugdíjak 48,1 százalékkal nőnek, a tartósan alacsony inflációnak köszönhetően pedig vásárlóerejük több mint tíz százalékkal javul.

Jövőre az újabb adócsökkentéseknek köszönhetően 423,5 milliárd forint marad a családoknál. A 25 év alattiak szja-mentessége 140 milliárd forintot, az otthonteremtés áfa- és illetékmentessége 170 milliárd forintot, munkáltatói adók csökkentése pedig 113,5 milliárd forintot jelent.

Babaváró támogatásra 91 milliárd, gyermekétkeztetésre 87 milliárd, csecsemőgondozási díjra 127 milliárd, gyermekgondozási díjra 266 milliárd, családi adókedvezményekre 315 milliárd forintot biztosít a költségvetés.

A fentiek ellenére a Jobbik „Európa legkegyetlenebb költségvetésének” nevezte a 2022-es tervezetet. A Párbeszéd politikusai szerint pedig nem az embereknek jut rengeteg pénz, hanem különböző beruházásokon keresztül a kormány a „szokásos kivitelezőknek, a haverjaiknak” segít. Az ellenzéki pártok, így a Demokratikus Koalíció, az MSZP és a Momentum is, rendszeresen bérlakások építését szorgalmazzák.

Ehhez képest a baloldali polgármestereik olyan megszorításokba kezdtek, melyek saját választási ígéreteikkel is teljesen ellentétesek.

A Századvég legutóbbi összegzése felidézte, hogy az I. kerületben a városvezetők a két és félszeresére emelnék a lakbéreket, míg Óbudán ezerhatszáz bérlőnek a közös költség egy részét is meg kell fizetnie. Józsefvárosban megkezdődött az önkormányzati lakások értékesítése, Zugló baloldali vezetése – a kampányban hangoztatott évi száz bérlakás megépítése helyett – sok helyen a meglévő ingatlanok felújításáig sem jutott el. Újpesten megvonták a fiatal házasok lakáshoz jutásának önkormányzati támogatását. Miskolcon a baloldali polgármester „igényvezérelt ingatlanbérlést” ígért, majd a gyakorlatban 44–98 százalék közötti lakbéremelést, és a bérlőkre visszamenőlegesen terhelt kauciófizetési kötelezettséget vezetett volna be. A kormány gazdaságvédelmi intézkedései tiltották meg az önkormányzati lakások bérleti díjának emelését.