Visszafogja az alkatrészhiány a kerékpárgyártást

Magyarországon 2020-ban 390 ezer kerékpárt gyártottak, de a járvány miatt már tavaly akadozott az alkatrészellátás. Az idén kissé vissza is eshet a hazai termelés.

Budapest, 2011. szeptember 12. Petró József minőségi ellenőr a láncnélküli kerékpár végellenőrzését végzi. A Schwinn-Csepel Kerékpárgyártó és -forgalmazó Zrt. üzemében már sorozatban készül a Kohlhéb Róbert fejlesztő nevéhez fűződő stringbike. A sikeres németországi kiállítás után most a világ legnagyobb kerékpár-kiállításán, Las Vegasban szeretnék bemutatni a magyar találmányt. MTI Fotó: Balaton József Fotó: Balaton József

– A kerékpározás népszerűségét tovább erősítette a koronavírus-járvány, ugyanakkor az alkatrészhiány az idén várhatóan visszafogja a magyarországi kerékpárgyártást – mondta Sipiczki Róbert, a Magyar Kerékpáripari és Kereskedelmi Szövetség elnöke a távirati irodának.

Magyarországon 390 ezer kerékpárt gyártottak 2020-ban, ez nagyságrendben megegyezik az előző évivel. A járvány miatt már tavaly akadozott az alkatrészellátás, és Sipiczki Róbert úgy látja, hogy az ellátási láncok működési nehézségei miatt az idén kissé vissza is eshet a hazai termelés. – A gyártóknak már kényszerszünetet is kellett tartaniuk ebben az évben – emlékeztetett.

A kerékpározás egyre népszerűbb Magyarországon
Fotó: Teknős Miklós

– Európában, így Magyarországon is döntően a Távol-Keletről érkező alkatrészekből szerelik össze a kerékpárokat. A hazai gyártásban meghatározó cégek közül négy magyar tulajdonú, a Csepel, a Gepida, a Neuzer és a Koliken. Jelenleg a legnagyobb magyarországi gyártó a holland Accell Hunland, emellett elkészült a tajvani központú Giant cégcsoport gyöngyösi gyára, ahol az idén indul élesben a termelés – foglalta össze a szervezet elnöke. – Ezek a vállalatok gyakorlatilag lefedik a teljes magyarországi gyártást, bár működik néhány kis manufaktúra is – tette hozzá.

– A hazai kerékpárgyártás teljes árbevétele mintegy 130 milliárd forint volt 2019-ben, ez 5-7 százalékkal lehetett több 2020-ban – közölte Sipiczki Róbert.

– A tavaly gyártott 390 ezer kerékpárból 280 ezer exportra ment, a legnagyobb felvevőpiac Németország, Hollandia, Ausztria és Svájc. A külpiacokra főként a felsőkategóriás termékek kerülnek – mondta.

– A kerékpározás egyre népszerűbb Magyarországon, ezt jelzi az is, hogy tavaly csaknem 260 ezer új biciklit adtak el a hazai üzletekben az előző évi 225 ezer után. Az itthon gyártott kerékpárokból tavaly mintegy 110 ezer került hazai forgalomba, döntően középkategóriás termékek. A többi eladott kétkerekű importból származott, ezek között a legmagasabb kategóriától a legegyszerűbbig minden megtalálható volt – ismertette a Magyar Kerékpáripari és Kereskedelmi Szövetség elnöke.

– Magyarországon a felnőtt lakosság 71 százaléka szokott több-kevesebb gyakorisággal kerékpározni a Magyar Kerékpárosklub 2020-as országos reprezentatív felmérése szerint.

Napi közlekedésre a felnőttek 16 százaléka használja a biciklit, de jelentős az eltérés régiónként. A Dél-Alföldön a legnagyobb ez az arány, 35 százalékos, míg a legkisebb, hat százalék Budapesten – mondta az MTI-nek a szervezet elnökhelyettese. Halász Áron jelezte: leginkább a fővárosi adatok mutatják a koronavírus-járvány miatti változást. Tavaly a budapestiek 57 százaléka mondta azt, hogy hetente legalább egyszer-kétszer kerékpárra ül, a 2018-ban készült felmérés során viszont ez az arány még 51 százalék volt.