A zöldgazdaság gyorsítja a Nyugat-Balkán felzárkózását

A nyugat-balkáni zöldgazdasági átmenetet támogató tudásközpont létrehozásáról állapodott meg az ITM és a bécsi székhelyű Energiaközösség.

A tendenciák alapján a legtöbb forrás a szolárpanelekre jut Fotó: Teknős Miklós

– Együttműködési megállapodást kötött az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és a bécsi székhelyű Energiaközösség (Energy Community) a nyugat-balkáni zöldgazdasági átmenetet támogató tudásközpont létrehozásáról, amely a tárca irányításával működő Nyugat-balkáni Zöldközpont Nonprofit Kft. szervezeti egysége lesz – jelentette be Steiner Attila, az ITM körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára hétfőn Budapesten.

Hozzátette: a központ feladata a körforgásos gazdaság koncepciójának a támogatása, a magyar szakértelem és innováció, a legjobb gyakorlatok integrálása a nyugat-balkáni országok zöldgazdasági, energia- és klímapolitikai kezdeményezéseibe. Ez fog hozzájárulni ahhoz, hogy a régió uniós integrációját felgyorsítsák. Steiner Attila elmondta: a klímaváltozás elleni küzdelemben konkrét lépéseket kell tenni a 2050-es klímasemleges célok eléréséhez, ezért hirdette meg a kormány a Klíma- és természetvédelmi akciótervet. Fontosnak nevezte a környező országok ösztönzését, ezért kezdeményezték a zöldgazdasági tudásközpont létrehozását Budapesten, ami a tárca irányításával fog működni. Az együttműködés keretében a jelentős régiós problémák kezelésére nyílik lehetőség, a beruházásokban magyar cégek is részt vehetnek.

Fogyasztásunk 7,5 százaléka származik megújuló energiából, ebből a napenergia aránya egy százalék
Fotó: Mirkó István

Steiner Attila felidézte: az ország eddig is jelentős eredményeket ért el a szakpolitikák kidolgozásában, végrehajtásában, példaként említette a megújuló energiák elterjedését elősegítő megújuló támogatási rendszer (metár) bevezetését. Mindezek jól hasznosítható tudásanyagot jelentenek, amelyet szeretnének a nyugat-balkáni országoknak átadni, ezzel segítve elő a munkájukat. Az Energiaközösség egyik kiemelt feladata a nyugat-balkáni energiaszektor fejlesztése, a piacok összekapcsolása egymással és az uniós piacokkal. A budapesti tudásközpont szakképzésekkel, munkacsoportokkal fogja megosztani a tudást, tapasztalatokat a régió országainak, hogy elindulhasson a zöldgazdasági átállás. – Legyen közös cél, hogy ne csak Magyarország, hanem a Nyugat-Balkán is zöld úton járjon – mondta.

Kitért arra: az Európai Bizottság beruházási terve a következő hét évben mintegy kilencmilliárd eurós keretet jelent a régió fejlesztésére, többek között a megújuló energiaforrások, a hulladékkezelés vagy a szennyvízkezelés területén megvalósuló beruházásokra. A klímavédelem támogatása Magyarországnak is stratégiai jelentőségű, kettős célt szolgál: egyrészt a térségbe irányuló magyar befektetéseket szeretnék népszerűsíteni, hozzájárulva a magyar gazdaság fejlesztéséhez, másrészt a helyi gazdaság zöldítése a fő prioritás.

Janez Kopač, az Energiaközösség igazgatója azt mondta: a nyugat-balkáni országok eltérően állnak az uniós klímacélok integrálásában. Konkrét programok kidolgozását is tervezik. Az igazgató szerint a megállapodás aláírása is igazolja Magyarország és az Energiaközösség elkötelezettségét a tiszta energián és a fenntartható gazdaságon alapuló nyugat-balkáni jövő iránt.

Várhelyi Olivér szomszédság és bővítéspolitikáért felelős uniós biztos videoüzenetben üdvözölte a központ létrehozását. A tudásközpont szorosan kapcsolódik az Európai Bizottság nyugat-balkáni gazdasági és beruházási terveihez is.