Amikor tavaly január közepén átadták a forgalomnak a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2A terminál új utasmólójának első ütemét, akkor sokan értetlenkedtek. Ha mindössze fél év alatt fel lehetett építeni az 5500 négyzetméteres, hűtött-fűtött épületet, amelyben három nagy kapacitású mosdóblokk, valamint étel- és italvásárlási lehetőség is az utasok rendelkezésére áll, akkor
miért kellett hat éven keresztül együtt élniük a budapestieknek és az ide látogatóknak a kelet-balkáni bádogvárossal?
Fotó: Bach Máté
A repülőtér közösségi oldalán még ma is olvasható, hogyan vélekedtek a turisták a magyar vendégfogadás különös termékéről, az úgynevezett egyszerűsített beszállókapukról (Basic Boarding Gates, BBG). – A legrosszabb reptér, amivel találkoztam. Szeretik, ha az utasok sorban állnak egy fűtetlen hangárban és a fagyos kifutón. Családok, gyerekek, idősek. Pocsék szolgáltatás, hosszú sorok – még vécék sincsenek!
A bádogvárosnak vagy bádogkarámnak becézett szükségvárók 2013 májusa óta rontották a magyar nemzeti imázst az ország legnagyobb és legfontosabb nemzetközi légikikötőjében.
Miután átadták a forgalomnak, a reptérkezelő akkori vezetője azt nyilatkozta, hogy „mind az utasok, mind a légitársaságok szempontjából beváltak. A korábbiakhoz képest jelentős előrelépés történt a komfort terén, az utasok lényegesen kényelmesebben várakozhatnak a gépek közvetlen közelében.”
A Budapest Airport (BA) a Malév csődje nyomán bezárta a korábban a diszkont-légitársaságokat kiszolgáló 1-es terminált, a nagyobb és korszerűbb Ferihegy 2-esen azonban olyan megoldást kerestek, ami nem növeli a diszkontok költségeit – ilyen a buszos szállítás –, egyben biztosítja, hogy az utasok egy csoportban várják, hogy felszállhassanak a gépükre. Ez a fordulóidők alacsonyan tartása miatt fontos a légitársaságoknak. A BBG-k ideiglenes felállítását meg lehetett magyarázni azzal, hogy a Malév, azaz a BA legnagyobb megrendelőjének a kiesése miatt szükséghelyzet alakult ki Ferihegyen 2012-ben.
Arra azonban egyszerűen nincs magyarázat, miért maradt fenn ez a gyakorlat hat éven keresztül.
A reptérüzemeltető a BBG fennmaradását firtató kérdéseket mindig azzal hárította el, hogy ez a fapados légitársaságok igényeit szolgálja. Ehhez képest igen figyelemre méltó volt Váradi József Wizz Air-vezér nyilatkozata, aki 2019-ben azt mondta, üdvözlik, hogy a kormányzat változtatni akar a helyzeten, mert
a beszállítókapuk felépítése eleve rossz döntés volt, és csak a repülőtér magas profitját szolgálta.
Mint emlékezetes, a kormány 2019 májusában határidőt szabott a Budapest Airport menedzsmentjének a bádogterminál eltávolítására: kijelentették, 2019. december 31. után nem állhat fenn a jelenlegi állapot, különben akár rendeleti úton betiltják az épület használatát – közölte akkor Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. A kormány Fürjes Balázs államtitkár vezetésével 77 pontból álló követeléscsomagot fogalmazott meg, és egyértelművé tették, hogy az üzemeltető komoly szankciókra számíthat, ha gondatlan a saját tulajdonával.
