Ha Brüsszel terve bejön, luxus lesz az autózás

Kritikus hangok fogadták az Európai Bizottság klímavédelmi csomagjának egyes elemeit Németországban. Az autógyártók a töltő-infrastruktúra gyengeségére figyelmeztettek, az iparszövetség az európai cégek globális versenyképességét félti. Egy politikus szerint lázadás tör ki Európában, ha luxuscikké válik az autózás.

Szállításra váró négykerekűek a gyárudvaron Wolfsburgban Fotó: Mike Blake Forrás: Reuters

Európa legnagyobb autóipari szövetsége nem ellenzi a belső égésű motorok fokozatos megszüntetését, de

kételkedik benne, hogy a politika időben megteremti a szükséges feltételeket.

– Az autóipar támogatja az Európai Bizottság éghajlat-politikai célkitűzéseit, amelyek szerint Európának legkésőbb 2050-ig éghajlat-semlegessé kell válnia – mondta Hildegard Müller, a VDA elnöke az Automobilwoche.de tudósítása szerint, miután megjelent a Fit for 55 klímacsomag. Az uniós bizottsági javaslat szerint a személygépkocsik és a kisteherautók szigorúbb szén-dioxid-kibocsátási normái felgyorsítják az átállást a nullakibocsátású mobilitásra, megkövetelve, hogy az új autók átlagos emissziója 2030-tól 55 százalékkal, 2035-től nullára csökkenjen a 2021-es szinthez képest. Ennek eredményeként a 2035-től forgalomba helyezett valamennyi új személygépkocsi kibocsátásmentes lesz. Annak biztosítására, hogy a járművezetők Európa-szerte fel tudják tölteni járműveiket, elő fogják írni a tagállamoknak, hogy bővítsék a töltőkapacitásukat.

A VDA ugyanakkor abbeli kétségeit hangoztatta, hogy az EU megteremti-e a szükséges feltételeket e célok megvalósításához. – Most rendkívül fontos, hogy

az EU ne csak ambiciózus célokat tegyen közzé, hanem a megfelelő keretfeltételeket is biztosítsa

– mondta Müller. Az e-mobilitás felépítése csak akkor folytatható sikeresen, ha az EU összes tagállamában megfelelő méretű töltési infrastruktúra áll rendelkezésre.

Exportra szánt Volkswagenek a németországi Emden kikötőjében. Európa nem elszigetelt, cégei a világpiacra termelnek
Fotó: Reuters/Fabian Bimmer

Azt is hangsúlyozta az elnök, hogy a belső égésű motorok kitiltásának dátuma a szövetség számára nem elfogadható.

– A 2035-re tervezett kibocsátási határértékkel a bizottság valójában a belső égésű motorok betiltását javasolja – még a hibridek esetében is. Ez innovációellenes és ellenkezik a technológiasemlegesség követelményével – állította Müller.

Az egyesület vezetője emellett arra figyelmeztetett, hogy az átalakítás tervezett üteme sok gyártó és beszállító számára aligha követhető. – Ezen a területen a munkahelyekre gyakorolt ​​hatás jelentős lesz, de sajnos az EB nem értékelte megfelelően a tervei társadalmi következményeit. Az átalakulás sikerének alapvető feltétele, hogy az ökológia, a gazdaság és a társadalmi egyensúly összhangba kerüljön.

Az ügyben megszólalt Siegfried Russwurm, a Bundesverbands der Deutschen Industrie (Német Iparszövetség) elnöke is, aki azt nyilatkozta, hogy a szektor nagyobb támogatást vár Brüsszeltől a globális versenyben a legjobb klímavédelmi megoldásokért, hogy az EU zöldmegállapodása valódi növekedési stratégiává váljon. Szerinte az éghajlatváltozási terv csak akkor lesz sikeres, ha az ipar a szén-dioxid-mentesítés ellenére globálisan versenyképes marad.

– Ha egyedül járunk az élen az éghajlatvédelem terén itt Európában, az nem segít a globális éghajlati gondokon. A jövőben az EU-nak keményebben kell dolgoznia ugyanazon klímavédelmi szabályok betartásáért világszerte.

Matthias Miersch, az SPD parlamenti képviselője a társadalmi megosztottságra figyelmeztetett. – A tervezett kibocsátáskereskedelem a közlekedésben és az építőiparban nem változtathatja a mobilitást és a meleg otthont luxuscikké. Ezért olyan fontos a klímavédelem társadalmi hatásainak vizsgálata a korai szakaszban, különben

fennáll annak a veszélye, hogy Európában nagy lázadás lesz.