Az agrártárca vezetője a 33. Nemzetközi Mézvásár és Méhésztalálkozó megnyitóján mondott beszédében hangsúlyozta: köszönet illeti a magyar méhésztársadalmat az elmúlt egy év nehézségei, a koronavírus-járvány és az időjárási körülmények ellenére tanúsított helytállásért, hiszen a méhészek a beporzás biztosításával és a méztermeléssel olyan nagy szolgálatot tettek a magyar mezőgazdaságnak, ami pénzben nem kifejezhető. Az MTI szerint Nagy István kiemelte:
a magyar méhészek megmutatták, mire képesek, ezért mindent el kell követni annak érdekében, hogy folytathassák tevékenységüket.
Hozzátette, ennek érdekében a méhésztársadalom kapott először teljes körű adómentességet.
A tárcavezető rámutatott: Európa-szerte elöregedőben van a méhésztársadalom, maga a méztermelés mint gazdasági tevékenység pedig önmagában nehezen áll meg a lábán. Ezekből pedig az következik, hogy veszélyben van a beporzás – tette hozzá. A statisztikák szerint ugyan nő a méhcsaládok száma, de Nagy István szerint ez vészjelzés, a méhészek ugyanis húsz évvel ezelőtti bevételeik elérése érdekében emelik a méhcsaládok számát. A tárcavezető azt mondta,
a magyar mezőgazdaság kulcsa kerül veszélybe, ha már nem nyújt megélhetést a méhészet.
Ezért át kell strukturálni a méhészek bevételét: a jövőben nem a méztermelést kell figyelembe venni, hanem a beporzásban végzett tevékenységet. A kettő között nagy különbség van, de a biztos és kiszámítható jövő érdekében – illetve hogy az agrárium egyéb szereplői is megnyugtató módon tudjanak tervezni – biztonságban kell tudni a méhcsaládokat és a méhészeket – szögezte le.
Nagy István kiemelte: a méhészek harmadik éve küszködnek az akác elfagyásával, a repce korai nyílásával, a hideggel és az esővel. A napraforgó esetében az önbeporzók térnyerése miatt egyre kevesebb a nektártermelés, tehát minden olyan klasszikus, nagy méhlegelő, amely biztosította a kellő mézmennyiséget, veszélybe került. Az agrárminiszter szavai szerint most még megnyugtatóak a statisztikák, hiszen azt állítják, hogy a világon Görögország után Magyarországon a legnagyobb a méhsűrűség, de észre kell venni a vészjelzéseket és meg kell érteni az előremutató folyamatokat, hogy felelősséggel fel lehessen készülni a jövőre. Ez pedig egy teljesen új szemléletet igényel, az élelmiszerek kétharmada ugyanis a méhek tevékenységétől függ – fogalmazott a miniszter.
Nagy István közölte: a világ élelmiszer-termelése érdekében biztosítani kell az ökológiai sokszínűség fennmaradását, amelyet a magyar méhek tesznek lehetővé. Azt mondta, óriási felelősség ez, akárcsak úgy méhészkedni, hogy másokkal is megszerettethető legyen ez a szakma. Az agrárminiszter rámutatott: az idén százmillióról 110 millió forintra nőtt a méhészeti járművekre igényelhető úgynevezett mezőgazdasági csekély összegű támogatás. A tagországok közül elsőként a magyar méhészek használhatják ezt a keretet, idén júliustól ismét kérhető a méhészek átmeneti támogatása, néhány héten belül pedig megjelenik az úgynevezett fipronilrendelet is, amely lehetővé teszi, hogy a szennyezett állatgyógyászati készítmények miatt veszteséget szenvedő méhészeket az állam kártalaníthassa.
Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy most újra beadhatják támogatási igényüket a méhcsaládonkénti második ezerforintos támogatásra azok a méhészek, akik tavaly igényelték az első ezerforintos támogatást, de a másodikra még nem nyújtottak be kérelmet vagy az elsőből bizonyos okok miatt nem részesültek. Ez mintegy 1400 méhészt érint. Rámutatott arra is, a kormány mintegy százmillió forintot különített el annak érdekében, hogy 2025-ben a méhészeti világkiállításnak Magyarország adhasson otthont.
