Új almaültetvények telepítését javasolja a lengyel gyümölcslétermelők országos szövetsége (KUPS). Ezek a célültetvények kizárólag az ipari almafelhasználást szolgálnák, ehhez megfelelő fajtaválasztással – olvasható a FruitVeB összefoglalójában. Lengyelország az almatermesztés vezető európai nagyhatalma: évente átlagosan három és fél millió tonna alma terem, de a jobb esztendőkben a mennyiség megközelíti az ötmillió tonnát.
A termelés ugyanakkor az étkezési piacra összpontosul, és nincsenek olyan gyümölcsösök, amelyek kifejezetten a feldolgozóiparnak, a gyümölcslégyártásnak termelnének alapanyagot.
Az ipari célültetvényekkel csökkenne az almalé előállítási költsége, így olcsóbban jutnának hozzá a fogyasztók is. A lengyel szövetség szerint kedvező, hogy sok alma terem az országban, és érthető, hogy a drágábban értékesíthető frisspiaci minőségre törekednek a gazdák. A képviselet ugyanakkor arra figyelmeztetett, a Lengyelországban megtermelt mennyiség egészét lehetetlen friss áruként értékesíteni akár a helyi, akár az exportpiacokon.
A lengyel almaexport körülbelül egymillió tonnát tesz ki, a belső fogyasztás pedig négyszázezer tonnát. A friss áruként – a léalmához képest magasabb önköltség mellett – megtermelt alma több mint fele tehát az almasűrítményt és a gyümölcsleveket előállító feldolgozóknál köt ki.
A lengyel tervek ugyanakkor komoly hátrányba hozhatják a magyar almatermesztőket. Hazánk szintén almanagyhatalomnak számít Európában, az évi félmillió tonnánál is nagyobb átlagos termés legnagyobb része – a lengyel almával ellentétben – ugyanakkor ipari felhasználásra kerül.
A magyar termés kisebb része értékesíthető friss termékként, ám a mennyiség így is kielégíti a hazai szükségleteket. Magyarországon az almaültetvények jelentős része elöregedett, a fajták pedig nehezen állnak ellen a szélsőséges időjárásnak, a technológia elavult. Az ültetvények kisebb részét az elmúlt években elkezdték megújítani a gazdák.
Ehhez a folyamathoz jelentős segítséget nyújthat az ültetvények megújítását célzó, korábban példátlan vidékfejlesztési pályázat.
A hazai ipari almát a helyi, ám külföldi tulajdonú feldolgozók szinte teljesen felszívják. A termelők ugyanakkor kiszolgáltatottak, mivel a feldolgozók megállapíthatnak rendkívül alacsony felvásárlási árat, spekulálva a lengyel felesleggel.
Ha ezt a nyomott árat a magyar termelők nem fogadják el, akkor – ahogy erre pár éve volt is példa – a feldolgozók a magasabb ár kifizetése helyett inkább lengyel almát vásárolnak. Ezt a kiszolgáltatottságot csak részben mérsékli a néhány éve bevezetett, szezont megelőző szerződéskötési kötelezettség.
Borítókép: MTI/Balázs Attila
