Lenézi és élhetetlennek tartja a baloldal a magyar vidéket

Látszólag teljes a zűrzavar az ellenzéki pártok vidékpolitikája körül, amit az is mutat, hogy a kormány elfogadott határozatával kampányolnak. A baloldali pártok egyéni és közös programjukban egyaránt életképtelennek, alárendeltnek és lepusztultnak tartják a vidéki térségeket, ehhez igazítva ígéreteiket. Ezek között szerepel a már most is meglévő közszolgáltatások kiépítése vagy a kistelepülések és a termőföld állami, a magyar gazdák szövetkezeti kontrollja.

Gömörszõlõs, 2013. június 27. Egy nõ sétál egy felújított ház elõtt Gömörszõlõsön 2013. június 27-én. Áder János köztársasági elnök a borsodi településre látogatott, hogy felhívja a figyelmet a gömörszõlõsi falufejlesztési programra és kifejezze az elért teljesítmény iránti elismerését. MTI Fotó: Komka Péter Fotó: Komka Péter

Egyelőre nem világos, hogy milyen vidék- és agrárpolitikát hozna, ha a jövő tavaszi választásokon a baloldal közös listán induló pártjai alakíthatnának kormányt.

Az ellenzéki pártok egymásnak ellentmondásos vidékfejlesztési ígéretekkel és agrárpolitikával kampányolnak.

Ezért ha kormányváltás lenne, a vidéken élők és a gazdálkodók könnyen a pártpolitikai ellentétek kiszolgáltatottjaivá válhatnak.

Kormánydöntéssel kampányol a baloldal

Úgy tűnik, a Jobbik korábbi szemlélete – a magyar földet magyar kézben kell tartani – mára a múlté, míg Dobrev Klára pártja, a Demokratikus Koalíció nyíltan kiáll a génmódosítás és a külföldiek földszerzése mellett.

A hatpárti ellenzék egyetlen kézzelfogható vidékfejlesztési tervét a kormány már megvalósította.

A baloldali összefogás a Közös alap nevű egységes programtervezetében azt ígéri, hogy a 2027-ig tartó európai uniós költségvetés Magyarországnak járó vidékfejlesztési forrásait a lehető legmagasabb nemzeti társfinanszírozással egészíti ki.

Kényszerű szövetkezetekben képzeli el az őstermelőket a baloldal, akik bedolgozhatnának a vélhetően külföldi nagyüzemeknek
Fotó: Frank Yvette / Délmagyarország

Erről viszont a kormány már év elején döntött, ennek köszönhetően

a vidékfejlesztéshez nyújtott nemzeti társfinanszírozás most is a lehető legmagasabb, nyolcvanszázalékos.

Ezzel az előző pénzügyi ciklus háromszorosát használhatja fel Magyarország.

Lepusztult vidék, lesajnált gazdák

Amennyiben a kormányra kerülő ellenzék változtatna az uniós vidékfejlesztési programon, annak akkreditáltatása több évvel késleltetné a támogatások lehívását.

Közös a hat ellenzéki párt vidéki Magyarországról alkotott képe is, amelyben elmaradottnak, lepusztultnak és elnéptelenedettnek ábrázolják a magyar vidéket és a kistelepüléseket.

A mezőgazdaságot szintén elmaradottnak, a termelést fenntarthatatlannak látja a baloldal, amely nem él a környezetkímélő gazdálkodási gyakorlatokkal, és szinte kizárólag a kormányhoz közel álló személyek érdekeltségében összpontosul.

Ezért az ellenzéki ígéretek többsége olyan közszolgáltatások kiépítése és infrastruktúra-fejlesztés, amelyek szintén már évekkel ezelőtt megvalósultak. Látható, hogy sikerült közös nevezőre jutni a földpolitikai kérdésekben is, elsősorban a Gyurcsány Ferenc pártja és Karácsony Gergely kevéssé ismert 99 Mozgalma által támogatott elképzelések szerint. Karácsony mozgalma egyenesen úgy véli, a vidéki embereket meg kell erősíteni a polgárosodásban is.

A baloldal terve egy új földforgalmi törvény elfogadása, amely már nem tiltaná a külföldiek földvásárlását,

hiszen a magyar földet annak adnák, aki megműveli.

Szolgasorba küldenék a kistermelőket

A közös programtervezet – hasonlóan a DK programjához – a kis- és nagyüzemeket és a családi gazdaságokat egymás mellett működő, egymást kiegészítő rendszerben képzeli el.

Vagyis az ellenzéki érdekek továbbra is azt diktálják, hogy a magyar gazdálkodók hosszú távon a kevésbé jövedelmező alapanyag-termelésre kényszerüljenek, míg a sokkal magasabb profittal járó feldolgozás és az élelmiszeripar a nagyvállalatoknak, leginkább a tőkeerősebb külföldi szereplőknek az irányítása alá kerüljön.

A kisebb termelőket szövetkezeti integrációra szorítaná a baloldal. Közben visszaállítaná a földforgalmazás állami kontrollját, elszámoltatásra hivatkozva felülvizsgálná akár a korábbi földértékesítéseket, vagyis a tulajdoni viszonyokba avatkozna. A kistelepüléseken az egyik legfontosabb munkahelyteremtő ágazatnak az ipar és helyi vállalkozások helyett a mezőgazdaságot képzelik el.

Az agrárium munkahelyteremtő lehetőségei között a munkaigényes ágazatokat említik, amelyeknél leginkább napszámos, szezonális munkaerőre van szükség, illetve a környező, állami vagy önkormányzati tulajdonba kerülő földeken a szociális szövetkezetben megszervezett önellátó gazdálkodást.

(Kiemelt kép: Egy felújított ház Gömörszőlősön 2013. június 27-én. Fotó: MTI/Komka Péter)