Az ingatlanközvetítő cég által jelzett 11 185 darab tranzakció pontosan megegyezik az idén januári és a tavaly nyár eleji adattal, amikor is a koronavírus okozta blokk után újra elkezdett élénkülni a piac. Az előző évek júliusaihoz képest viszont 12-15 százalékos csökkenést mutat.
A szakemberek szerint a visszaesés oka elsősorban a járványügyi helyzet miatti, hosszabb bezártság utáni kiszabadulás, a szokásosnál is erősebb szabadságolási és nyaralási hullám. Mindez azonban csak átmenetileg lassítja az ingatlanpiaci tranzakciók átfutási idejét, a Duna House várakozásai szerint az őszi szezonban újra a tavaszihoz hasonló aktív ingatlanpiaci forgalommal számolhatnak az eladók és a vevők. A jelenleg 75 ponton álló Keresletindex is hiába az elmúlt évek júliusi hónapjainak legalacsonyabb értéke, így is a koronavírus előtti, 2019-eshez hasonló keresletet mutat az ingatlanpiacon.
Az ingatlanpiac megtorpanásával ellentétben a jelzáloghitelpiac továbbra is rekordokat dönt. Az MNB tényadatai szerint több mint 364 milliárd forint értékű jelzáloghitel realizálódott a piacon az április–júniusi időszakban. A Duna House Pénzügyek szakértői a júliusra becsült összeget 115–130 milliárd forintra teszik, ami így megközelítheti a magyar ügyfelek által, júniusban ténylegesen felvett 136 milliárd forintot. Magyarországon jelenleg óriási potenciál van a hitelpiac növekedésében, amire a jegybank tervei és törekvései is alapoznak. GDP-arányosan ugyanis a lakosság lakáshitel-állománya európai, de még V4-es összehasonlításban is messze elmarad az átlagtól. A jelzáloghitel-piacot az otthonteremtési támogatások intenzív kereslete mellett – ami csak önmagában is 10-15 százalékos növekedést jelent az előző évi adatokhoz képest –, az ősszel várhatóan újra felfutó ingatlanpiaci erősödés is tovább húzhatja.
Júliusban az ingatlanpiaci aktivitás átcsoportosult Nyugat-Magyarország területére, ahol 18-20 százalékkal nőtt az ingatlanok átlagos négyzetméterára. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy jelentősen megélénkült a kereslet a Balaton-parti és a Velencei-tó menti nyaralók iránt, amelyeket ma már – a fogyasztói szokások megváltozása és a pandémia hatására – nemcsak szezonálisan, hanem életvitelszerűen is használnak az új tulajdonosok. Habár az üdülőövezetekben a határ a csillagos ég, a vidéki városok ingatlanárai mérséklik ezt a nagy kiugrást, így országos viszonylatban a tavalyihoz hasonló képet láthatunk. Az ingatlanok 38 százaléka 250 ezer forint alatti négyzetméteráron cserélt gazdát, ugyanakkor a vevők negyede 15-20 millió forint között vásárolt lakást vidéken. Ezzel szemben Budapesten és agglomerációjában a 40-50 millió forint jelenti az átlagértéket ingatlanvásárlás során. Míg a fővárosban az eladott ingatlanok 55 százaléka 500–800 ezer forintos négyzetméterár közé esett, addig Pest megyében alig egyharmadát értékesítették ilyen áron. De elmondható, hogy az agglomerációban kiegyenlített az ingatlanpiac, már nincs kiugró érték egyik kategóriában sem.
Vásárlói szempontból továbbra is az első lakás vásárlása, a befektetés és a nagyobb otthonba való költözés a legfőbb motiváció, eladói részről viszont jelentősen megemelkedett a befektetésértékesítések száma. Júliusban így már az egykori befektetők 28 százaléka akarta a most tapasztalható magas áron realizálni az ingatlan árának emelkedéséből származó hozamát Budapesten, 24 százaléka pedig vidéken, míg a tavalyi év azonos időszakában ez az arány tíz, illetve kilenc százalék volt.
Németország
A német Zöldek teljes valóságtagadásban vannak
Úgy tesznek, mintha mi sem történt volna.
