Nagyon fontosnak tartja az Orbán-kormány a gazdaság kifehérítését, amelynek terén kimagasló eredményeket ért el. Ezt szolgálja az online pénztárgépek 2014-es bevezetése, amelyet 2015-ben az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer kiépítése követett. Az elektronikus fizetések ösztönzéséhez 2016-ban elkezdődött a bankkártyás terminálok elterjedésének elősegítése, míg 2018. július 1-jétől kötelezővé vált az online számlaadat-szolgáltatás.
Jövő év januárjától új elemmel bővül a sor, élesedik a Nemzeti építőipari felügyeleti és adatszolgáltató rendszer.
– Magyarország egyik stratégiai ágazata az építésgazdaság, 2019-ben a kivitelezési szektor mintegy 6,5 százalékkal részesült a bruttó hazai össztermékből. Ha ehhez az alapanyag- és termékgyártókat is hozzávesszük, akkor közel 11 százalékos arányról beszélhetünk – mondta a Magyar Nemzetnek Gyutai Csaba építésgazdasági intézkedések összehangolásáért felelős kormánybiztos. Jelezte: kiemelt szempont, hogy az ágazatban szabályozott, tiszta viszonyok legyenek. – Ezért az elmúlt időszakban a kormány több olyan intézkedést is hozott, amely segítette csökkenteni a termékhiányt és mérsékelni az áremelkedéseket. Az új szabályozás ehhez kapcsolódva szolgálja a szektor tisztulását, fehéredését – hangsúlyozta a kormánybiztos. Gyutai Csaba szólt arról is, hogy a rendszer egyben csökkenti az adminisztrációs terheket. Jelenleg a munkaerő törvényes alkalmazását az adóhivatal, a foglalkoztatási hatóság és az építésfelügyelet is jogosult ellenőrizni.
Az új rendszernek köszönhetően nyomon lehet majd követni, hogy ki és mikor lép be egy munkaterületre, ahogyan azt is, hogy ki távozik onnan.
Így nem lesz szükség arra, hogy az említett hatóságok jelen legyenek az adott építkezésen. Ez persze nem zárja ki a lehetőségét az időnkénti helyszíni ellenőrzéseknek.
– Szükséges volt új szabályozást bevezetni az építőipar területén. Bár nem jellemző az adófizetés elkerülése, mert a hatóság sok mindenre rálát, ezzel együtt a feketefoglalkoztatásra még akadtak példák – tette hozzá a kormánybiztos. Gyutai Csaba kiemelte: az állam szeretne tisztán látni a nagy értékű beruházásai kapcsán.
Az új szabályozás a közbeszerzéssel érintett, tehát alapvetően az állami, hétszázmillió forint értéket meghaladó beruházásokra érvényes. – A magán-, illetve a családi beruházásokat a változás nem érinti – mondta.
– Jelenleg is a kivitelező feladata, hogy elkerítse az építési területet és biztosítsa a munkavédelmi eszközöket, illetve regisztrálja, hogy oda ki lép be. Jövő év január elsejétől, ha megnyitják az e-naplót, akkor regisztrálniuk kell a Nemzeti építőipari felügyeleti és adatszolgáltató rendszerben is, de az elkerítést és a kapukat a továbbiakban is biztosítani kell. Az informatikai hátteret a rendszer üzemeltetéséért felelős Digitalizációs Adattranzakciós Központ Kft. és a Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft. adja majd – ismertette a részleteket a kormánybiztos.
– Az adatok biztonsága garantált, miközben kevesebb lesz az adminisztráció és tovább fehéredik a foglalkoztatás. Bőven van megrendelése az ágazatnak, a közbeszerzési eljárások értéke meghaladja az ezermilliárd forintot. A magánszektorban is hasonló értékről van szó, tehát az építőipar hosszabb távon is hozzájárul a gazdaság növekedéséhez – mondta Gyutai Csaba. Végül hozzátette: van esély arra, hogy az idei évben az ágazat kibocsátása meghaladja a sikeres, 2019-es évben látott mértéket.
Borítókép: Az adminisztrációs terheket csökkenti és a szektor tisztulását segíti a szabályozás. Fotó: Kurucz Árpád
