Biztonságban a hideg hónapokban is

Véget ért a nyár, és ahogy lassan a kellemes, szép idő is elköszön, elnéptelenednek a nyaralók, hétvégi házak. A magukra hagyott épületekben ilyenkor megnő a betörések, rongálások száma, a zordabb idő beköszöntével pedig megsokasodhatnak a meghibásodások és az időjárás okozta károk is.

Kismaros, 2013. október 31. Kismaros új lakóépületei és hétvégi nyaralói a Börzsöny hegység lábánál, jobbra az 1987-ben alapított Ciszterci Nõvérek Boldogasszony Háza Monostorának Gyümölcsoltó Boldogasszonyról elnevezett apátsági temploma látható. MTVA/Bizományosi: Nagy Zoltán *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítõje közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Nagy Zoltán

A hetekre, hónapokra gazdátlanul hagyott nyaralók szeptember-októberben elsősorban egy-egy nagy esőtől, vihartól, netán vadállatok okozta sérülésektől vagy a betörések miatt szenvedhetnek kárt. Az október végén vagy novemberben időszerűvé váló téliesítést – víz elzárása, nyílászárók, spaletták szigetelése, zárása – követően viszont gyakran már a technikai problémák dominálnak a káresemények sorában. Gyakran ez utóbbiak helyreállítási költségei, akár csak azért is, mert a tulajdonos későn veszi észre a bajt, jelentős összegekre rúghatnak. A károkkal pedig a legtöbbször csak tavasszal vagy nyár elején szembesül a tulajdonos.

Ajánlatos időben cselekedni
Nem lehet elégszer felhívni a figyelmet arra, hogy időben érdemes biztosítást kötni az üresen hagyott ingatlanokra. 

Már csak amiatt is célszerű mielőbb lépni, mert a biztosítók nem azonnal nyújtanak védelmet: a szerződés megkötésére 15 nap áll a rendelkezésükre 

– hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).
Köztudott, hogy a nyaralók az állandóan lakott ingatlanokhoz képest magasabb kockázatoknak vannak kitéve. Nagyobb az esélye, hogy a tűz- és elemi károkat – például a tető sérülését vagy fa rádőlését – a tulajdonos nem azonnal észleli, ami komoly járulékos károkat eredményezhet. Csőtörés esetén az elfolyó víz akár hónapokig rongálhatja az ingatlant, a kárösszeget ráadásul a nagyobb összegű vízszámla is jelentősen növelheti. A betörés pedig nem csupán a lakásban található ingóságokat veszélyeztetheti, a behatolók akár huzamosabb időre, téli szálláshelyként is használhatják az épületet.

Amíg tart a szép idő, a nyaralók tulajdonosai általlában nem sietnek hazaköltözni     Fotó: Laufer László

Egyedi jellemzők, sajátos gyakorlat
A számba vehető magasabb kockázatok a nyaralók borsosabb biztosítási díjaiban is megmutatkoznak: egy siófoki száz négyzetméteres, átlagos paraméterű ingatlan éves biztosítási díja ötvenezer forint körül alakul jelenleg, állandó lakos híján azonban a biztosítók többsége 30–100 százalékos pótdíjat számol fel – adódik azonnal a példa az alkuszok praxiásból. Ráadásul időszakos használat esetén számos biztosító nem is szerződik az adott ingatlanra – mutat rá a legfontosabb tudnivalókra az FBAMSZ. Kiemelik a fontos tudnivalók közül azt is, hogy 

az ingatlant általában akkor tekintik lakottnak a biztosítók, ha abban legalább 180 napot életvitelszerűen eltölt valaki.

Érdemes összevetni  az ajánlatokat
– A szerződéskor azonban nem érdemes trükközni az olcsóbb biztosítás reményé­ben, mert például a közműszámlákból nagyon hamar kiderül, ha az adott ingatlant ténylegesen nyaralóként használják. Ilyenkor a biztosító akár a teljes kártérítési összeget jogszerűen visszatarthatja – figyelmeztet Baksa Melinda. Az FBAMSZ elnökségi tagja szerint célszerű a biztosító kiválasztása során, akár alkusz segítségével, több ajánlatot is áttekinteni. A tapasztalatokból kiindulva az egyes biztosítói díjak között – a fedezeti körtől és limitektől függően – nem ritka, hogy három-négyszeres különbséget is tapasztal a szerződéskötés előtt álló ügyfél.

Mit hagyjunk ott és mit vigyünk haza?
 Mindig érdemes végiggondolni, hogy mit és milyen értéken szeretnénk biztosítani a hétvégi házban, így elkerülhetjük a pluszköltségeket. A nyaralónak számító ingatlanokban tartott ingóságok értéke ugyanis általában jóval alacsonyabb, mint az állandó lakhelyieké. Az értékesebb műszaki cikkeket például mindenképpen ajánlott a szezon végén hazavinni, így télire nem marad a nyaralóban. De ne tartsunk ékszert, értékes festményt vagy drágakövet, úgynevezett értékőrző ingóságokat se a hétvégi házban. Az alulbiztosítottsággal azonban vigyázni kell, mert kár esetén arányosan fizet a biztosító, azaz ha például a fele sérül, akkor a biztosítási értéknek is a felét fogja csak fizetni.

Amiért nem fizetnek
 A kárkockázat csökkentése érdekében a biztosítók a nyaralók kapcsán számos speciális előírást és korlátozást is alkalmaznak. Így például elvárják a minimális védelmi szintet, azaz a nyílászárók esetében elégséges védelemnek csakis a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) által minősített biztonsági lakatot és lakatpántot fogadják el. A minimális védelmi szint alatt az ingóságokra nem köteles kártérítést fizetni a biztosítótársaság. Vannak ugyanakkor olyan kiemelt értékek, amelyek nyaralóépületekben nem biztosíthatók. Ilyenek a műtárgyak, ékszerek, de külterületi ingatlan esetén az általános ingóságoknál is korlátozhatják a kártérítési limiteket. A biztosítótársaságok emellett elvárják az ügyféltől az úgynevezett kötelező gondosságot is.