Idén júliusban az ipari termelés volumene 8,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 10,2 százalékkal emelkedett. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 2021 júniusához képest 0,5 százalékkal csökkent. A termelés szintje hasonló volt, mint a járvány előtt, 2019 júliusában.
A növekedéshez a feldolgozóipari alágak többsége hozzájárult, azonban a legnagyobb súlyú járműgyártás csökkent. Ez elsősorban a gyárleállások, valamint az egyműszakos munkarend következménye. Szintén mérséklődött a kibocsátás a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában, ugyanakkor az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása kismértékben emelkedett.
A termelés az év első hét hónapjában 17,1 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában.
A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás júliusban az előző hónaphoz viszonyítva 0,5 százalékkal csökkent.
– Az ipari teljesítmény a vártnál kismértékben kedvezőtlenebbül alakult. Ebben a járműgyártásnak, illetve az elektronikai iparnak lehetett kiemelt szerepe, amelyet a globális chiphiány befolyásolt. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a júliusi adatot a nyári leállások évenként eltérő ütemezése miatt óvatosan kell elemezni, az leginkább csak az augusztusi adattal együtt értelmezhető. Az ipari teljesítmény azonban még így sem tekinthető kedvezőtlennek, hiszen a válság előtti szintet meghaladta. A jövőre vonatkozóan ugyanakkor az alapanyaghiány, illetve azon belül is a chiphiány, valamint a szállítási nehézségek kockázatot jelentenek, ez pedig fékezheti az ipar idénre várt bővülését – kommentálta a KSH adatait Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágának vezetője.
