Nem mindegy, mi kerül az égéstérbe
De hogyan lesz az ültetvényekből villamos energia? Mivel vitatott, hogy a faapríték elégetésekor mennyi szén-dioxid kerül a légkörbe, Dudits Dénes a biometán-fermentáció lehetőségét ismerteti. E területet több évtizede kutatja nemzetközi elismerések mellett a Szegedi Tudományegyetem Biotechnológiai Tanszéke. Az eljárás lényege szerint mikrobák bontják le a fát alkotó szerves molekulákat (cellulózt és hemicellulózt), amit biometán felszabadulása kísér. A biogázüzemekben szintén ezt a folyamatot hasznosítják, a magyarországi létesítményekben különböző alapanyagokat alkalmaznak, majd az ötven-hatvan százalékban metánt tartalmazó biogázzal gázmotoros blokkokban villamos és hőenergiát állítanak elő. Egy köbméter biogázból jellemzően két kWh villamos energia nyerhető. Itt jegyezzük meg: igaz, hogy ezzel is szén-dioxid (és vízgőz) kerül a levegőbe, de a fatüzeléssel ellentétben más káros anyag nem, illetve az új ültetvények a kibocsátott szén-dioxidot ismét megkötik – ehhez pontos tervezés és ütemterv szükséges.
Ahhoz, hogy a fűzből előállított biogáz optimális mennyiséget érjen el, további nemesítés szükséges. Ám az eddigi tapasztalatok is igazolják Dudits Dénes szerint azt, hogy az energiafűz nemesítésével a szén-dioxid megkötése és a biometán-termelés is javítható úgy, hogy közben a szikes talajok hasznosításában is szerepet kaphat.
Borítókép: Tiszasas határában másfél hektáros területen gondozzák az energiafűz-ültetvényt. fotó: Bugány János/MTI
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!