Buktatók az öröklésben: a családok fele érintett lehet

Az öröklés körüli buktatók, családi viszályok legtöbbje kikerülhető, megelőzhető, ha az örökhagyó szán némi időt arra, hogy áttekintse életét, családi kapcsolatait és vagyona helyzetét – erre következtet a hagyatéki eljárások évtizedes tapasztalataiból az országos közjegyzői kamara elnöke. A Magyar Nemzet öröklési kérdésekkel foglalkozó cikksorozatának új részében Tóth Ádám több olyan élethelyzetet mutat be, amelynél az örökhagyóknak érdemes lehet jó előre döntést hozniuk.

Senior father with wheelchair and his son on walk in nature, talking.

A közjegyzők tapasztalatai szerint egyre emelkedik idehaza a végrendelkezési kedv, vagyis mind többen döntenek úgy, hogy nem hagyják a törvényre vagyonuk sorsának elrendezését, inkább maguk határoznak az élet egyik legfontosabb kérdésében. – De kinek érdemes igazán végrendeletet készítenie? – tettük fel a kérdést a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökének.

Az élet megannyi fordulatot hozhat, a családi viszonyok is igen változatosan alakulhatnak

– kezdte válaszát Tóth Ádám, majd azzal folytatta, hogy azokban a családokban, ahol a szülők egymás mellett, házasságban öregszenek meg, sokszor nem indokolt a végrendelet. Ilyenkor a törvényes öröklés rendje megfelelő, minden családtag számára kielégítő lehet. – Bár ilyen esetekben is felmerülhet, hogy az örökhagyó azt szeretné, ha valamely gyermeke vagy éppen a házastársa a vagyon nagyobb részéhez jusson hozzá – mondta az elnök. Például azért, mert a gyermekek jó anyagi helyzetben vannak, de a házastárs nyugdíja alacsony. S előfordulhat az is, hogy a gyermekek közül egy vagy több vidéken, esetleg külföldön él, s csak egyikük vesz részt rendszeresen, adott esetben naponta a szülők gondozásában, gyógykezelésében.

Ilyenkor a segítő gyermeknek többet juttathatnak a szülők, s ezzel szemben jó családi kapcsolatok esetén utóbb nem is igen támaszthat senki kifogást. Ám ha a szülő azt szeretné, hogy a többletjuttatás később se legyen vita, különösen jogi vita tárgya, végrendeletbe foglalhatja akaratát

– mondta Tóth Ádám.

Az elnök szót ejtett a családi cégekről is – manapság ugyanis egyre több család működtet érdemi vagyont jelentő vállalkozást. – Könnyen megeshet, hogy a családi cégben csak az egyik leszármazó vesz részt tevékenyen, a többiek viszont nem. Ilyenkor az örökhagyó halála esetén sem kell felosztani a céget. A szülő dönthet például úgy is, hogy úgynevezett bizalmi vagyonkezelést alapít. Adott esetben oly módon, hogy a vállalkozásban régebb óta részt vevő gyermek továbbra is cégben marad, a többiek pedig a hozamból kapnak meghatározott részt – magyarázta a közjegyzők első embere.

Tóth Ádám szerint az örökségtervezés leginkább akkor lehet nagy jelentőségű, ha az örökhagyó több házasságot is kötött, akkor pedig különösen, ha öregkorára élettársi kapcsolatban él.

Jó tudni, hogy az élettárs nem törvényes örökös, a jogszabály tehát őt nem védi. Ha az örökhagyó megfelelő vagyont szeretne juttatni annak, aki időskorában mellette van, a végrendelet lehet a megoldás

– összegzett az elnök.

A kamarai vezető a hagyatéki eljárások évtizedes tapasztalata alapján véli úgy: a legfontosabb, hogy a szülők beszéljenek leszármazóikkal az öröklésről, arról, miképpen tervezik vagyonukat megosztani. – A szülők elvesztése rettenetes megrázkódtatás, könnyebb, ha az érzelmi veszteséghez nem társulnak a vagyon átszállását övező viták, netán viszályok – vélekedett Tóth Ádám. Mivel a hagyatéki buktatók akár a családok felét is érinthetik, emiatt az elnök úgy gondolja: érdemes időben átgondolni az öröklés ügyét, s adott esetben szakemberrel egyeztetni a felmerült kérdésekről. 

S ehhez nem feltétlenül kell megvárni az öregkort.

Borítókép: Idős férfi a fiával. Fotó: 123RF