Hagyaték a folyószámlán? Több részlet is fontos!

A járvány időszaka bizonyította, hogy a különféle banki szolgáltatások adott esetben jelentősen megkönnyíthetik a hétköznapi ügyek intézését. De nem okoz-e a gondot az öröklésnél, hogy a bankban van a pénz? A közjegyzői kamara elnökének a segítségével összegyűjtöttük a kérdéskör legfontosabb tudnivalóit, buktatóit.

Budapest, 2015. május 9. Számológép, bankkártyák és bankjegyek a gazdasági, pénzügyi események, hírek illusztrálására. MTVA/Bizományosi: Faluldi Imre *************************** Kedves Felhasználó! Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának, valamint az MTVA fotóarchívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítõje vállalja a felelõsséget.

Bankszámlák és bankkártyák millióit tartják nyilván a hazai hitelintézetek, s az utóbbi hónapokban, a járvány idején sokszor nagyon is jól jött a folyószámlapénz: tulajdonosaik anélkül fizethették ki a rezsi- és más számláikat, végezhették el nagy bevásárlásukat, vagy gondoskodhattak megtakarításaik felől, hogy kiléptek volna lakásuk ajtaján. – Ám vajon nem okozhat-e gondot, hogy a bankban van a pénz akkor, amikor – haláleset miatt – a számlatulajdonos már nem tud intézkedni vagyona sorsáról? További felvetés lehet, hogy az örökösök mindig maradéktalanul hozzájutnak-e az örökhagyó bankszámlán tartott vagyonához. A kérdésekre a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke válaszolt a Magyar Nemzetnek.

– A pénz sorsa rendezhető, az ügyintézés gördülékeny és biztonságos – válaszolt Tóth Ádám, ám hozzátette, hogy nem mindig volt ez így. A közjegyzői köztestület vezetője felidézte, hogy

korábban legtöbbször csak azok a bankszámlapénzek kerültek az örökösökhöz, amelyekről az érintettek az örökhagyótól vagy a különféle hátrahagyott dokumentumokból tudomást szereztek. – Nem volt megfelelő technikai keresőrendszer, emiatt előfordulhatott, hogy az összegek akaratlanul is a pénzintézeteknél maradtak.

Nagyjából öt éve változott meg a helyzet. A közjegyzők a hagyatéki eljárásban a Giro elszámolási rendszeren keresztül szerezhetnek pontos információkat arról, hogy az örökhagyó mely banknál vezetett számlát és mekkora összeggel – mondta Tóth Ádám. Úgy fogalmazott: a bankbetétek biztonsága azóta ebből a szempontból is teljes mértékben garantált,

vagyis nem fordulhat elő, hogy egy-egy személy vagyona csak azért nem száll örököseire, mert a banki adatokról nem volt mindenkinek teljes körű tudomása.

Tóth Ádám: A törvényes öröklést leginkább akkor érdemes választani, ha a családi kapcsolatok harmonikusak, nem feszíti azokat kibékíthetetlen ellentét

A kamarai elnök kitért a meghatalmazás kérdésére is. A hétköznapok ügyintézésének a megkönnyítéséért sokan meghatalmazást adnak ismerősüknek, szomszédjuknak, rokonuknak arra, hogy banki ügyeiket elintézzék, bankkártyájukat használják.

– A meghatalmazás azonban – a törvény szerint – a meghatalmazó halálával megszűnik, ezután a meghatalmazott nem használhatja a bankkártyát, nem vehet ki pénzt, nem költekezhet

– hívta fel a figyelmet a közjegyzők vezetője. Aki ezt mégis megteszi, a következményeket nem kerülheti el, s mindenképpen pótolnia kell a hiányzó összeget. Tóth Ádám ennek kapcsán megjegyezte, hogy ha a bank tudomást szerez ügyfele haláláról, az illető nevén lévő summát azonnal zárolja, s a pénzt csak akkor adja ki, ha a közjegyző határozatban megállapította, pontosan ki az örökös.

Érdeklődésünkre a kamarai vezető szóba hozott még egy esetkört. A magyar jogrend hosszú évek óta lehetővé teszi, hogy bárki megjelölhesse, halála esetén kié legyen a folyószámlán tartott pénze. – Előfordulhat például, hogy valaki idősebb korában szoros kapcsolatba kerül egy személlyel, s azt szeretné, hogy az övé legyen a bankszámláján lévő összeg. Ennek nincs akadálya – magyarázta Tóth Ádám, majd megjegyezte: ilyenkor a számlán tartott vagyon nem lesz a hagyatéki eljárás része, ám ettől függetlenül még a hagyaték egyik eleme marad. Ez azt jelenti, hogy – az úgynevezett kötelesrész szabályai miatt – adott esetben járhat a summából az örökhagyó gyermekeinek, feleségének is.

Összességében az elnök úgy véli: a számlatulajdonosokat széles körű rendelkezési lehetőség illeti meg, több megoldás közül is választhatnak, ha még életükben szeretnék elrendezni bankban tartott vagyonuk későbbi sorsát. Aki ezt nem teszi meg, a törvényre bízza annak meghatározását, ki örökölje értékeit. Az elmúlt idők tapasztalatai alapján Tóth Ádám úgy véli:

a törvényes öröklés rendje is megfelelő, ezt a módszert azonban leginkább akkor érdemes választani, ha a családi kapcsolatok harmonikusak, nem feszíti azokat kibékíthetetlen ellentét. Minden más esetben végrendelet elkészítésével lehet a legbiztosabban elkerülni, hogy viták robbanjanak ki a hagyatékról.