Aláírták a Tisza CCGT ezer megawattos gázüzemű erőműnek a finanszírozási szerződését. A Tisza CCGT hiánypótló lesz a hazai energiaiparban, mivel gyorsan indítható, nagy teljesítményű tartalékot ad a rendszernek, és csúcsidőben vagy borús napokon képes azonnal reagálni. Ennek kapcsán érdemes egy kis időutazást tenni a rendszerváltás előtti időkbe: 1980-ban a magyar villamosenergia-rendszer még szinte teljesen (99,5 százalékban) fosszilis energiahordozókon alapult (szén, lignit, fűtőolaj, földgáz), atomerőművi termelés még nem volt, az első paksi blokk 1982-ben kezdte meg a kereskedelmi üzemét. A megújuló áramtermelést a meglévő vízerőműveink (a tiszalöki, a kiskörei és még néhány kisebb vízerőmű) reprezentálták fél százalék körüli részesedéssel – ismertette lapunk megkeresésére Toldi Ottó, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója annak kapcsán, hogy a paksi bővítés mellé gázerőművi kapacitás is belép, a tiszaújvárosi erőművet fejlesztik, ezekkel párhuzamosan pedig tovább zöldül az energiamix naperőművi kapacitásokkal.
Fotó: Petőfi Népe/Bús Csaba
Áramfogyasztásunk háromnegyedét hazai termelés, egynegyedét az import adta. Az import túlnyomó része a Szovjetunióból származott, kisebb része a többi KGST-országból, elsősorban Csehszlovákiából és Lengyelországból. A jelentős áramimportot leginkább a nehézipar jelentős áramigénye vezérelte. Évente átlagosan 5,2 százalékkal nőtt az áramfogyasztásunk 1965 és 1985 között, míg 2005 és 2025 között évi egy-másfél százalékkal. A jelen és a jövő tendenciáit szemlélve azonban a lassú növekedés időszaka után most újból egy sokkal intenzívebb következik, 2030-ra harminc-, 2050-re 130 százalékos fogyasztásnövekedés várható. Az 1980-as helyzetkép számszerűsítve úgy nézett ki, hogy az erőműveink összes beépített kapacitása 5392 MW volt, ebből 48 MW megújuló.
A negyvenöt évvel ezelőtt termelő nagyobb erőművek közül érdemes kiemelni hármat. A Mátrai Erőmű ma is működik, 950 MW körüli beépített teljesítőképességgel rendelkezik. Ezt gázüzeművé alakítják át. A mai termelésben is meghatározó, ám szerepe csökkent. A százhalombattai Dunamenti Erőmű 1870 MW-os, ezzel messze a legnagyobb magyar erőmű volt 1980-ban, fűtőolaj- és földgáztüzeléssel működött. Jelenleg földgázüzemű, kapacitása kevesebb mint a fele a korábbinak, hatásfoka viszont az akkorinak mintegy kétszerese. A gönyűi és a csepeli erőművel együtt egyre inkább a rendszer kiegyenlítéséért, a csúcsterhelések lefedéséért és a naperőművek ingadozásainak kompenzálásáért felel.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!