A Tisza II Hőerőmű (Tiszaújváros), 860 MW névleges teljesítményű, földgáz-, fűtőolajtüzeléssel működött, ennek a telephelyén létesülnek új gázüzemű blokkok, amelyek kis részben megújuló energiát is képesek lesznek hasznosítani, a termelés pedig az év végére megindul. Jelentősége a rugalmasságában rejlik: a megújulók kiszabályozásában tölt majd be szerepet, egy gázerőmű kapacitása negyed óra alatt változtatható, e tulajdonsága miatt megkerülhetetlen a szerepe a magyar energiamixben is. Ugorva 45 évet az időben, 2024–2025 a magyar villamosenergia-rendszerben fordulópontnak tekinthető időszak volt, amelyben egyszerre érvényesült az ellátásbiztonság megerősödése, a hazai termelés növekedése és a megújuló energiaforrások példátlan térnyerése. Az importarány tíz évnél is régebbi mélypontra süllyedt: 2024-ben a fogyasztás nagyjából 22 százalékát kellett külföldről fedezni, míg 2022 előtt ez az arány 32 százalék fölött volt. Az import magas arányát az eredményezte, hogy az orosz–ukrán konfliktusig szinte olcsóbb volt az áramot importálni, mint itthon megtermelni – jelezte Toldi Ottó.
Ma a paksi atomerőmű a hazai villamosenergia-termelés első számú alaperőműve. Mögötte azonban soha nem látott mértékben zárkózott fel a napenergia, amely 2024-ben már a teljes áramtermelés nagyjából egynegyedét adta.
Toldi Ottó rámutatott: a magyar villamosenergia-rendszer 2024–2025-ben látványos kettősséget mutatott: miközben megmaradt a tradicionális, atomenergia-alapú ellátásbiztonság, a hazai kapacitásstruktúra radikálisan átalakult, és egyre inkább a decentralizált, időjárásfüggő megújulók uralják. Magyarország már a 2020-as évek közepén belépett egy új energiarendszer-korszakba.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!