Öt év alatt a jelenlegi négyszerese futhat a tisztán elektromos autókból a Jövő Mobilitása Szövetség szerint: az idei első tíz hónapban mintegy ötven százalékkal, 18 800-ra nőtt az elektromos autók állománya Magyarországon, míg az előrejelzés szerint
– 2022 végén már harmincezer,
– három éve múlva 75 ezer,
– 2026 végén pedig 125 ezer elektromos autó közlekedik majd a magyar utakon.
A szövetség szerint az elektromos közlekedési eszközök, főként az autók használatának legfőbb gátja a magas a vételár, a töltőpontok szűkössége és az alacsonyabb hatótáv volt 2020-ban. Mivel a felmérések szerint az emberek 52 százaléka még hagyományos autóval közlekedik, s csak 48 százalékuk elektromos eszközökkel, kerékpárral, közösségi közlekedéssel vagy gyalog, Pukler Gábor, a szövetség elnöke a következő év fontos feladatának tartja a mikromobilitás részarányának további növelését a városi közlekedésben, az elektromos eszközök hatótávjával kapcsolatos félelmek és tévhitek eloszlatását, valamint a közösségi közlekedés népszerűsítését a fiatalok körében.
A szövetség megemlítette a „last mile” (utolsó mérföld) megoldásokat is, vagyis amikor az úti cél utolsó szakaszában is rendelkezésre áll a fenntartható közlekedést segítő eszköz. Például az autó csomagtartójában lehet egy roller, amivel a csomagszállító az út végét teszi meg. Javaslatot fog tenni a szövetség az otthontöltés elszámolhatóságának a megoldására és a társasházi töltőtelepítés egyszerűsítésére.
Pukler Gábor elmondta azt is, hogy a négy-öt éve elsőként nagy számban üzembe helyezett elektromos autók most kezdenek megjelenni a használtautó-piacon, ami szintén sokkal elérhetőbbé teszi ezeket a gépkocsikat, amelyek árait az akkumulátor hatótávolsága határozza meg elsősorban, nem a gyártási év, vagy a megtett kilométerek. Hozzátette, Magyarországon egy autóval átlagosan hetven-nyolcvan kilométert tesznek meg, így a városi közlekedésben ma már az elektromos autó a legversenyképesebb megoldás. A szövetség számítása szerint száz kilométert feleannyi összegből lehet megtenni elektromos autóval, mint dízel- vagy benzines meghajtású kocsival. Ez a különbség tovább növelhető,
ha valaki otthon tölti az elektromos autóját, mert akkor negyedakkora összegből is utazhat: otthoni töltés esetén, kilowattonként negyven forinttal számolva száz kilométer megtétele 680 forintba kerül, miközben egy benzines autó esetében ez körülbelül 2800 forint.
Mindent figyelembe véve egy középkategóriájú elektromos autó teljes élettartamra vetített költsége alacsonyabb a fosszilis autókénál:
– az elektromos autók vásárlását pályázati források támogatják,
– jóval kisebbek a szerviz- és fenntartási költségei,
– adókedvezményt, parkolási kedvezményt vehet igénybe a tulajdonosa.
Mivel már a vidéki városokban is vannak dugók, éppen ezért fontos lenne vonzóvá tenni a közösségi közlekedést a városlakóknak zöld buszokkal, kiegészítő közlekedési eszközökkel. Székesfehérváron az egy főre jutó autók száma nagyon magas, a majdnem százezres városban negyven-ötvenezer autó van, ami kiegészül az agglomerációból érkező autókkal.
Pukler Gábor arról is beszélt, hogy a fejlett világban már elfogadott része a kultúrának, hogy nem kell feltétlenül birtokolni egy autót, hanem bérelni is elég. Budapesten is fokozatosan javul a helyzet, autóból, robogóból és rollerből is egyre több érhető el kölcsönzésre. Az eszközök bérelhetősége miatt évente legalább négyszázmillióval kevesebb kilométert autóznak Európában, és egy megosztott gépjármű akár tíz saját gépkocsit is képes kiváltani. Ezzel a fenntartható megoldással szerinte a kontinens ambiciózus klímacéljai megvalósításának irányába is nagy lépést tesz: egyetlen közösségi autó éves szinten több mint 12 tonnával képes csökkenteni az európai szén-dioxid-kibocsátást.
Borítókép: Zalaegerszeg, 2021. szeptember 24. Elektromos autót töltenek a GreenTech 2021 zöldenergia és fenntarthatóság szakkiállítás, konferencián a ZalaZone járműipari tesztpályán (Fotó: MTI/Varga György)
