– Az elmúlt két évben már többen jönnek vissza Magyarországra, mint ahányan külföldre mennek munkavállalás céljával, amiben nagy szerepe volt a szolgáltatóközponti beruházásoknak is – mondta pénteken Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az indiai Tata Consultancy Services (TCS) magyarországi jelenlétének 20. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen vett részt, amelyen a vállalat bejelentette, hogy a következő két évben háromszáz új, jellemzően magas hozzáadott értékű munkahelyet hoz létre Budapesten a pénzügyi elemzés, a piackutatás és az IT területén.
A miniszter beszédében aláhúzta, hogy az üzleti szolgáltatószektor a magyar gazdaság egyik legfontosabb területévé vált, és Magyarország mára az ágazat egyik fellegvára Közép-Európában.
Hangsúlyozta, hogy ha ez az iparág fejlődik, akkor több fiatal magyar tehetség marad itthon, ugyanis a jó fizetések, a gyors előrelépési lehetőségek erős alternatívát jelentenek a külföldre távozással szemben. Szijjártó Péter a távirati iroda szerint kijelentette, hogy miközben a koronavírus-járvány miatt súlyos válság alakult ki a világban, Magyarországon sorra dőltek és dőlnek a gazdasági rekordok, aminek szerinte három kőkemény előfeltétele volt. Először is kiemelte, hogy a történtek alátámasztották a „kanyarban előzésre” vonatkozó döntések helyességét, amelyek keretében a kormány segélyosztogatás helyett meghirdette minden idők legnagyobb beruházásösztönzési programját. Megemlítette ezután az elmúlt tizenkét év alacsony adókra alapozott gazdaságpolitikai stratégiáját, amelynek nyomán a gazdaság dimenzióváltása is megkezdődhetett. Végül kitért a keleti nyitás stratégiájára, amelyet szerinte sokan támadtak politikai-ideológiai alapon, azonban mára világossá vált, hogy az helyes helyzetértékelésre és előrejelzésre épült, s jól reagált a világgazdaság súlypontjainak eltolódására.
A miniszter rámutatott, hogy míg tizenöt éve a globális beruházások nyolcvan százalékát nyugati tőkéből finanszírozták, és csak húsz százalékát keletiből, tavaly ez az arány teljesen megfordult, s a Kelet részesedése hetvenszázalékosra nőtt, a Nyugaté harmincszázalékosra csökkent.
