Rákaptak a magyarok a gesztenyére

Évente 2000-2500 tonnányi gesztenyepürét és egyéb, szelídgesztenyéből készült terméket fogyasztunk el, alapanyagból azonban egyre kevesebb van az országban. Az idén az időjárás is közrejátszott abban, hogy nemcsak a hazai termés lett a szokásosnál szerényebb, hanem a legfontosabb importpiacainkon is kevés gesztenye termett. A feldolgozók dolgát az egyre növekvő költségek is jócskán megnehezítették. Az áremelés a gesztenyés termékek piacán is elkerülhetetlen, az 5-10 százalékos drágulás azonban várhatóan csak jövőre jelentkezik majd a fogyasztói árakban.

2021. 12. 04. 7:18
Roasted chestnuts. baked chestnuts for sale Fotó: CRISTINA ALEXE
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A szokásosnál jóval kevesebb gesztenye termett idén hazánkban, a szelídgesztenyéből készült termékek ugyanakkor egyre kelendőbbek a magyar vásárlók körében, ezért a feldolgozóknak az eddigieknél is többet kell importálniuk. Egyed Károly, a Sarkpont Zrt. vezetője lapunknak elmondta: idén nagyon gyér volt a termés, ez azonban nemcsak Magyarországra igaz, külföldön is kisebb mennyiséget takaríthattak be a termelők. Ennek oka az lehet, hogy júniusban a virágzás során nem volt optimális az időjárás. Itthon egyébként is nehezen termeszthető a szelídgesztenye, üzemi ültetvény szinte az egész országban nincs. Az a termés, ami a feldolgozókhoz kerül, illetve a piacokon friss áruként megvásárolható, a szórványültetvényekből, a vadon termő fákról származik. 

Egyed Károly becslése szerint évi 100-150 tonna gesztenye teremhet az országban, de ezt a mennyiséget idén biztosan nem érjük el. Ez a feldolgozói igényeket sem elégíti ki, a gyártóknak így évente 2000-2500 tonnát kell külföldről beszerezniük.

Az idén külföldön is kisebb volt a termés, ami az árakra is kihatással van. Ráadásul a forint–euró árfolyam is romlik, ami szintén a drágulás irányába hat – emelte ki a szakember. A legnagyobb mennyiségben egyébként Olaszországból, Portugáliából, Spanyolországból, a balkáni országokból, valamint Törökországból kerül hazánkba a szelídgesztenye. 

A feldolgozókat a magasabb alapanyagárak mellett a növekvő energia- és bérköltségek is nehéz helyzet elé állították. – A kereskedők elvárják, hogy éves szerződéseket kössünk, a termeléshez szükséges anyagok viszont gyakran napi áron szerezhetők be. Óriási kockázat van a gyártásban, az éves szerződéseket az idén nem is tudtuk vállalni – fogalmazott a Sarkpont Zrt. vezetője. A szerződések mellett az átadási árakkal kapcsolatban is kemény harcot vívnak a kereskedőkkel. – Az átadási árakat össze kell hangolnunk az alapanyagárakkal és a növekvő költségekkel, hogy lehetőség szerint ne veszteséggel kelljen termelni – mutatott rá Egyed Károly. Megjegyezte, hogy a fogyasztói árakban az idén még nem lesz érezhető változás, jövőre azonban 5-10 százalékos drágulásra számíthatnak a vásárlók.

A hazai fogyasztók körében nagyon fontos termék a gesztenyepüré. Egyed Károly szerint ugyanakkor a hagyományos gesztenyepüré mellett az új termékek iránt is egyre nagyobb az érdeklődés, a különböző gesztenyés desszertek mellett a sós újdonságok is keresettek. Ennél nehezebb dolguk van a feldolgozóknak a külpiacokon. A környező országokban a történelmi hagyományoknak köszönhetően ismertek és keresettek is a termékek, Ausztriától nyugatabbra azonban még nem sikerült megkedveltetni a gesztenyét a fogyasztókkal. – Hazánk a szelídgesztenye termeszthetőségének északi határán van. Németországban például nem ismerik, s így nem is keresik a vásárlók a gesztenyét és az abból készülő termékeket – tudtuk meg a Sarkpont Zrt. vezetőjétől. 

Itthon évi 2000-2500 tonnányi gesztenyés termék fogy el a boltokban, a cukrászipar pedig további 200-300 tonna gesztenyepürét használ fel.

Az elmúlt években érezhetően megnőtt a jobb minőségű termékek iránti kereslet. Míg korábban gyakran előfordult, hogy a boltokban kapható termékek valódi gesztenyetartalma alacsonyabb volt a csomagoláson feltüntetettnél, ma már ritkán futhatnak bele a vásárlók megtévesztő termékbe. – A vásárlónak van ízlése, ezért érdemes jó minőségű terméket gyártani. Bár rövid távon a fogyasztók az olcsóbb termékért nyúlnak, hosszabb távon a jobb minőség felé orientálódnak. Ez pedig a gyártókat is ösztönzi – mondta el Egyed Károly. Majd megjegyezte: mindig vannak új belépők, akik megpróbálhatnak visszaélni a fogyasztók bizalmával, a szélhámosság azonban hosszabb távon mindig kiderül, és idővel kitisztul a piac.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: 123RF)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.