Rákaptak a magyarok a gesztenyére

Évente 2000-2500 tonnányi gesztenyepürét és egyéb, szelídgesztenyéből készült terméket fogyasztunk el, alapanyagból azonban egyre kevesebb van az országban. Az idén az időjárás is közrejátszott abban, hogy nemcsak a hazai termés lett a szokásosnál szerényebb, hanem a legfontosabb importpiacainkon is kevés gesztenye termett. A feldolgozók dolgát az egyre növekvő költségek is jócskán megnehezítették. Az áremelés a gesztenyés termékek piacán is elkerülhetetlen, az 5-10 százalékos drágulás azonban várhatóan csak jövőre jelentkezik majd a fogyasztói árakban.

Roasted chestnuts. baked chestnuts for sale Fotó: CRISTINA ALEXE

Az idén külföldön is kisebb volt a termés, ami az árakra is kihatással van. Ráadásul a forint–euró árfolyam is romlik, ami szintén a drágulás irányába hat – emelte ki a szakember. A legnagyobb mennyiségben egyébként Olaszországból, Portugáliából, Spanyolországból, a balkáni országokból, valamint Törökországból kerül hazánkba a szelídgesztenye. 

A feldolgozókat a magasabb alapanyagárak mellett a növekvő energia- és bérköltségek is nehéz helyzet elé állították. – A kereskedők elvárják, hogy éves szerződéseket kössünk, a termeléshez szükséges anyagok viszont gyakran napi áron szerezhetők be. Óriási kockázat van a gyártásban, az éves szerződéseket az idén nem is tudtuk vállalni – fogalmazott a Sarkpont Zrt. vezetője. A szerződések mellett az átadási árakkal kapcsolatban is kemény harcot vívnak a kereskedőkkel. – Az átadási árakat össze kell hangolnunk az alapanyagárakkal és a növekvő költségekkel, hogy lehetőség szerint ne veszteséggel kelljen termelni – mutatott rá Egyed Károly. Megjegyezte, hogy a fogyasztói árakban az idén még nem lesz érezhető változás, jövőre azonban 5-10 százalékos drágulásra számíthatnak a vásárlók.

A hazai fogyasztók körében nagyon fontos termék a gesztenyepüré. Egyed Károly szerint ugyanakkor a hagyományos gesztenyepüré mellett az új termékek iránt is egyre nagyobb az érdeklődés, a különböző gesztenyés desszertek mellett a sós újdonságok is keresettek. Ennél nehezebb dolguk van a feldolgozóknak a külpiacokon. A környező országokban a történelmi hagyományoknak köszönhetően ismertek és keresettek is a termékek, Ausztriától nyugatabbra azonban még nem sikerült megkedveltetni a gesztenyét a fogyasztókkal. – Hazánk a szelídgesztenye termeszthetőségének északi határán van. Németországban például nem ismerik, s így nem is keresik a vásárlók a gesztenyét és az abból készülő termékeket – tudtuk meg a Sarkpont Zrt. vezetőjétől. 

Itthon évi 2000-2500 tonnányi gesztenyés termék fogy el a boltokban, a cukrászipar pedig további 200-300 tonna gesztenyepürét használ fel.

Az elmúlt években érezhetően megnőtt a jobb minőségű termékek iránti kereslet. Míg korábban gyakran előfordult, hogy a boltokban kapható termékek valódi gesztenyetartalma alacsonyabb volt a csomagoláson feltüntetettnél, ma már ritkán futhatnak bele a vásárlók megtévesztő termékbe. – A vásárlónak van ízlése, ezért érdemes jó minőségű terméket gyártani. Bár rövid távon a fogyasztók az olcsóbb termékért nyúlnak, hosszabb távon a jobb minőség felé orientálódnak. Ez pedig a gyártókat is ösztönzi – mondta el Egyed Károly. Majd megjegyezte: mindig vannak új belépők, akik megpróbálhatnak visszaélni a fogyasztók bizalmával, a szélhámosság azonban hosszabb távon mindig kiderül, és idővel kitisztul a piac.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: 123RF)