Gyakorlatilag a reménytelenre vállalkozott, aki néhány nappal december 1-je előtt szeretett volna szállást foglalni a Marosvásárhelytől hatvan kilométerre keletre fekvő fürdővárosban, Szovátán. Az idén ötnaposra bővített román nemzeti ünnepre tekintettel – kis történelmei emlékeztető: 1918. december 1-jén tartották Gyulafehérváron azt a népgyűlést, amelyen a románság képviselői határozatot hoztak Erdély és Románia egyesüléséről, ezt kodifikálta aztán a trianoni békediktátum – ugyanis valamennyi szovátai szálláshely már korábban elkelt.
A minivakáció gazdasági nyertesei természetesen a helyi idegenforgalmi szolgáltatók, amelyek jelentős része közvetlenül-közvetve magyar identitású vállalkozás. Közülük a Danubius-csoport viszi a prímet, amely az elmúlt 15 esztendőben mintegy harmincmillió eurónyi beruházást valósított meg Szovátán.
A csoporthoz tartozó Ensana vállalat három – két négy-, illetve egy háromcsillagos – szállodájának mintegy négyszáz szobájában nyolcszáz turistát tudnak vendégül látni, normál üzemmódban évi 70–85 ezer éjszakát töltenek náluk a látogatók. Ennek 80-85 százalékát a belföldiek „szállítják”, külföldről többnyire magyar, moldovai, ukrán, olasz, spanyol és izraeli turisták érkeztek. Bár a koronavírus-korlátozások egyértelműen negatívan befolyásolták a látogatottságot, idén ennek ismeretében is több mint kilencmillió eurós árbevételre számít a társaság. A következő három-öt évben újabb beruházásokat is tervez a cég Szováta-fürdőtelepen, amivel ezerfősre kívánja bővíteni a kapacitást. A 20-25 millió eurós befektetés három szárnyból álló villa építését célozza, valamint a Medve-tónál lévő egykori kezelőbázis szálláshellyé alakítását.
A cég kezelésében van a Szováta legnagyobb vonzerejét jelentő Medve-tó is. A heliotermikus tó 1875-ben az egyik sókarszton jött létre, alakja kiterített medvebőrre hasonlít, innen származik a neve is. A telep 1900-ban kapott gyógyfürdői minősítést, vizét, iszapját – a környező tavakét is – reumatikus, gyulladásos betegségek kezelésére, majd a meddőség gyógyítására ajánlották. A tó vizében oldott sómennyiséget 66 ezer tonnára becsülik, a víz hőmérséklete a felszíntől lefelé növekszik, amit a nap melege és a lejjebb koncentrálódó só okoz. Minősége megőrzése érdekében a napnak csak bizonyos szakaiban engedélyezett a fürdés, a fennmaradó órákban „pihenni” hagyják a tó vizét.
