Biztonsági kockázat a túl sok importáram

Nem csak a gazdaság újraindítása miatt volt szükség jelentősen több áramra tavaly, mint 2020-ban; a járvány előtti évhez képest is nagy a kereslet növekedése. Mindez pedig mindinkább az importra való támaszkodással elégíthető ki, ami nemzet- és ellátásbiztonsági kockázatot is jelent. A szelesebb, naposabb időszakok eközben egyre nagyobb gazdasági terhet jelentenek, mert a drágább áramnak kedveznek, a legolcsóbban termelő atomerőmű rovására.

Mavir áram villamos energia Forrás: Mavir Zrt.

Nincs megállás

Az áram iránti igény a Mavir adatai alapján mintegy négy százalékkal nőtt tavaly 2020-hoz képest, 46,9 TWh-ra volt szükség az országban. A növekedés most elsősorban a koronavírus-járvány által leginkább sújtott, gazdasági leállásokkal tarkított év és a rákövetkező, már az újraindítás jegyében zajló esztendő közötti különbségből adódik – gondolhatnánk, és ez részben igaz is.

Ám a 2021-es fogyasztás a 2019-es, járvány előtti évhez képest is csaknem háromszázalékos növekedést mutat.

Ettől függetlenül látványos, hogy tavaly, egy év alatt a hazai termelés két, az import mennyisége pedig kilenc százalékkal növekedett, így a behozatal éves részaránya 27 százalékra nőtt. A villamosenergia-import abszolút értéke 2021. december 15-én 16 óra 30 perc környéken érte el éves rekordját, 3267 MW-ot, ami akkor a fogyasztásnak nem kevesebb, mint 46 százalékát fedezte. Az importarány többször még az 53 százalékot is meghaladta. Ez Hárfás Zsolt szerint

súlyos ellátás- és nemzetbiztonsági kockázatot jelent, tekintettel arra is, hogy az európai villamosenergia-rendszer már most is kapacitáshiánytól szenved, vagyis – értelmezhetjük – eljöhet olyan időszak, amikor még az importra sem támaszkodhatunk, mert vagy más veszi meg az áramot, vagy nem is lesz eladó termék.

Megjegyezte azt is, hogy a valós fogyasztásnövekedés még a jelzettnél is nagyobb lehetett tavaly, tekintettel arra, hogy a háztáji napelemek adatai közvetlenül nem jelennek meg a rendszeradatok között. Nem kis tételről van szó, ugyanis 2021 harmadik negyedévének végére a kategória beépített összkapacitása meghaladta az ezer MW-ot.

Fotó: Faludi Imre/MTI

Kérdéses döntések

Éppen a növekvő napelemes-kapacitás miatt kellett több alkalommal is jelentősen csökkenteni az egyébként stabilan szolgáltató paksi atomerőmű teljesítményét.

A létesítmény éves szinten 16 TWh villamos energiát termelt, ami 47 százalékos termelési részaránynak felel meg. Az érték lehetett volna nagyobb is, de éppen ezt, a nem kifejezetten rugalmas termelők között számon tartott erőművet kellett leszabályozni, amikor éppen jobban sütött a nap és fújt a szél, mivel a megújuló alapú áramot kötelező átvenni. Ezt a szakértő minden szempontból abszurdnak nevezi, tekintettel az így keletkező gazdasági károkra. Mint írja, 2020-ban az atomerőmű egy kWh-ra jutó egységköltsége 11,4 forint volt. Vagyis ennyiért termelt a létesítmény, de az árban foglaltatik a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba fizetendő 1,6 forintos összeg is, ami a majdani leszerelés költségeit hivatott fedezni. Ezt érdemes összevetni azzal, hogy tavaly a nap- és szélerőművek átlagos kötelező átvételi átlagára mintegy 37 forint volt. Mindez 2021. május 9-én például,

amikor 340 MW-tal kellett visszaterhelni a paksi atomerőművet, e­miatt ötmillió kWh-t nem tudott megtermelni, egyúttal 57 millió forinttal kevesebb bevételt jelentett a létesítménynek.

Tegyük hozzá, hogy a kiesés az állami tulajdonban lévő MVM-et terheli.

A fentiekre tekintettel a szakértő úgy véli: a fogyasztási csúcsok legfőbb tanulsága szerint ahhoz, hogy a hazai villamosenergia-igényeket és az egyre gyakrabban előforduló csúcsigényeket biztonságosan ki tudjuk elégíteni, emellett minimalizálni tudjuk a már most is súlyos ellátás- és nemzetbiztonsági kockázatokat hordozó jelentős villamosenergia-importot, mindenképpen szükség van új erőművek építésére Magyarországon. Olyan erőművekre, amelyek az időjárástól függetlenül képesek télen-nyáron, éjjel-nappal és minden másodpercben villamos energiát termelni. A Paks II beruházás is ezt a célt fogja szolgálni, de idesorolandó a mátrai erőmű korszerűsítése is, amelynek nyomán egy új, ötszáz MW-os földgázüzemű blokk és egy hulladékhasznosító blokk is épül – igaz, ezzel párhuzamosan a lignittüzelést leállítanák. Amennyiben rendelkezésre áll a megfelelő stabil kapacitás, amellett természetesen szükség van a megújulók közül a naperőművek jelentős fejlesztésére is – véli a szakértő, hozzátéve, hogy azokat reálisan kell értékelni.

Borítókép: Nem mindegy, hogy mekkora költségen állítják elő a vezetékekben futó energiát (Forrás: Mavir)