Rákényszerülnek a foglalkoztatók az inflációt meghaladó keresetrendezésre, adott esetben idén bepótolva a béremelések átmeneti, tavalyi megtorpanását. Januártól közel húsz százalékkal nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum összege, vagyis a legkisebb keresetűek fizetése a fogyasztói árak emelkedésénél jóval jelentősebb.
Noha a bérköltségek kényszerű növekedése érdemi mozgatója az árak emelkedésének, Magyarországon ez a hatás visszafogottabb lehet a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően. A hatósági árak átmeneti bevezetése mellett kiemelkedő lépés volt a munkáltatói járulékterhek csökkentése, ami nagyobb mozgásteret hagyott a cégeknek a bruttó kereset jelentős emelésére.
A béremelések hatása ráadásul nem biztos, hogy további inflációs nyomást okoz, ahogy ez a 2010-es években bebizonyosodott.
A világjárvány előtt éveken át jobban emelkedtek a bruttó fizetések az áraknál, vagyis a munkavállalók életszínvonala is érdemben javult a 2010-es kormányváltást követően.
A szakértők többsége egyetért azzal, hogy idén a versenyképesség egyik fontos eleme az érdemi, inflációt jelentősen meghaladó fizetésemelés. A bértárgyalások eddigi tapasztalatait az érdekképviseletek összességében kedvezőnek értékelik, mivel
sok helyen 15–20 százalék közötti bruttó béremelést hajtanak végre idén a cégek, de nem egyedi a több évre szóló megállapodás sem.
A családok jövedelmére közvetlenül vagy közvetve kedvezően hat a minimálbérek óriási emelkedése is.
A minimálbér emelése a szociális juttatásoknál, a garantált bérminimumé pedig a munkavállalók kereseténél teszi lehetővé, hogy a drágulás ellenére is többet tudjanak vásárolni jövedelmükből, mint tavaly.
Nem várható a közeljövőben, hogy az árak emelkedése megtorpanjon, de a drágulás üteme várhatóan mérséklődik. Így a versenyképes vállalatoknál jellemző 15-20 százalékos bruttó béremelések és a legkisebb keresetek érdemi növelése érezhető reálkereset-emelkedést hozhat.
Ahol kisebb bérrendezésre van lehetőség, ott is ügyelnek rá a foglalkoztatók, hogy a beosztottak fizetésének értéke ne csökkenjen.
A reálkeresetek még annak ellenére is jelentősen emelkedhetnek, hogy tavaly az 5,1 százalékos inflációnál kisebb mértékben nőttek a minimálbérek és a jellemzően fizikai munkakörökben az álláshelyek megmentése felülírta a keresetrendezéseket. Sokak fizetésének értéke tehát szerény mértékben csökkent tavaly.
A munkaerőért küzdő cégek ugyanakkor rákényszerülnek, hogy az idei, valóban érzékelhető keresetrendezéssel egyben a 2021-es megtorpanást is ellensúlyozzák.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Magyar Nemzet/Mirkó István)
