Online pénzügyek: zsebbe vágó futam

A rohamléptekkel fejlődő digitális pénzügyi szolgáltatások ma már részei a mindennapjainknak. Ám cseppet sem elhanyagolható szempont, hogy a fogyasztók mennyire tájékozottak és mekkora biztonsággal veszik igénybe ezeket a szolgáltatásokat, hiszen az egyre modernebb megoldások terjedésével az online csalások is megszaporodtak. Külön érdemes figyelni a fiatalokra, akik a digitális megoldásokra nyitottabbak és bátrabban alkalmazzák azokat, ám egyszersmind óvatlanabbak, tapasztalatlanabbak, így sérülékenyebbek is.

Fotó: BachPekaryMate

A pénzügyi szektorban is kiemelt stratégiai cél a magyar felhasználók, fogyasztók digitális tájékozottsági szintjének fejlesztése, amelynek érdekében a minap együttműködési megállapodást kötött a Digitális jólét program és a Magyar Bankszövetség. Az együttműködés célja a pénzügyi szolgáltatásokat érintő elektronikus folyamatok fejlesztésének előmozdítása, a kiberbiztonsági tudatosság növelése, valamint a Digitális Jólét Pénzügyi Védjegy által megbízhatónak minősített pénzügyi szolgáltatások népszerűsítése. 

A szemléletformálás fókuszában a biztonságos online fizetés, valamint kiemelten a fiatalok és idősebb felhasználók eltérő digitális igényeinek a megfelelő támogatása áll.

– A pandémia miatt hozzávetőleg egy évtizeddel gyorsult fel hazánkban a digitális átállás a pénzügyi szolgáltatások piacán. Így általánossá vált az azonnali átutalás használata, csúcsokat döntött a bankkártyás és az online fizetések volumene – emelte ki Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2021 harmadik negyedévé­ben 322 millió bankkártyás vásárlási tranzakciót hajtottak végre Magyarországon, ami 15 százalékkal több, mint a megelőző három hónapban. Az interneten hozzáférhető számlák aránya fokozatos növekedéssel meghaladta a 80 százalékot. A mobiltárcás technológia szintén egyre népszerűbbé válik: a mobiltárcába regisztrált kártyák száma a megelőző negyedév végéhez képest közel 24 százalékos növekedéssel meghaladta az 1,1 milliót.

A lassan két éve tartó pandémiás időszak során a pénzügyi intézmények ügyfelei fokozottan rászorultak és rá is szoktak az online elérhető, digitális pénzügyi szolgáltatásokra. Így az azonnali fizetési rendszer részeként bevezetett szolgáltatások, az érintésmentes fizetési lehetőségek, továbbá a netbanki-mobilbanki fejlesztések – sorolta a szakember, kiemelve azt is, hogy a digitális korszerűsítések jelentősen hozzájárulnak a készpénzhasználat arányának csökkentéséhez, az elektronikus kereskedelem és ügyintézés bővüléséhez, a pénzügyi tudatosság növekedéséhez, valamint a fenntartható pénzügyi rendszer létrejöttéhez.

Európában – Lengyelország után – nálunk a második legkevesebb a bankkártyás tranzakciókhoz kapcsolódó csalások okozta veszteség                Fotó: Mirkó István

– A pandémiás időszakban a kártyás fizetések és a digitális tranzak­ciók látványosan teret nyertek. Ugyanakkor szerencsére azt is elmondhatjuk, hogy az elektronikus fizetési megoldások biztonságosak – mutatott rá lapunk kérdésére a Magyar Bankszövetség szóvivője. Mint Sütő Ágnes jelezte, az Euró­pai Központi Bank statisztikája szerint Magyarország Európában „ezüstérmes” a bankkártyás tranzakciókhoz kapcsolódó csalások okozta veszteségek tekintetében, azaz Lengyelország után nálunk a legalacsonyabb az ilyen típusú visszaélések volumene. Ugyanakkor figyelmeztetett, ahhoz, hogy ez így is maradjon, fontos az elektronikus pénztárcánkat és bankkártyáinkat mindig körültekintéssel használni. 

Néhány egyszerű szabályt be kell tartani, ugyanis az óvatlan kártyabirtokosokra felfigyelnek a bűnözői csoportok is, és megpróbálják kihasználni a helyzeteket.

Gyakori átverési módszer, a csak erre a célra létrehozott, hamis webshopokon való vásárlásra ösztönzés, a „soha vissza nem térő ajánlatok” erőszakos propagálása. A csalók sokszor próbálkoznak azzal a módszerrel is, hogy a megbízhatatlan honlapon előre kérik a termékek extrém kedvezőnek hirdetett árát, ám a gyanútlan fogyasztó soha nem kapja meg a rendelt árut – említ példákat Sütő Ágnes, utalva rá, hogy a közösségi médiában is gyakran találkozni a kihagyhatatlanul kedvezőnek tűnő akciókkal. Az ilyen visszaélési kísérleteket részben meg lehet előzni, ha megbízható, ismert oldalakon vásárolunk, illetve ha nem dőlünk be az irreá­lis ajánlatoknak. Ám a csalók is egyre profibb megtévesztő módszereket alkalmaznak – mutat rá a szakember. – A Magyar Bankszövetség hónapok óta dolgozik egy PPP (public-private-partnership) projekten, amely összefogást teremtene a digitális biztonság érdekében. Például gyakori csalási módszerekre hívnák fel a figyelmet, köztük akár az adathalászat gyakorlatában vagy éppen a csomag érkezéséről tájékoztató hamis SMS-ek esetében. Ez a projekt, a tervek szerint, megelőzési és kommunikációs együttműködés lenne, amelyben a hatósági, kormányzati, piaci szereplők együtt dolgoznának az ügyfelek biztonságáért – hangsúlyozta a szóvivő.

Gál András Levente, a Digitális jólét program (DJP) szakmai vezetője szerint a gazdaság fejlődésének fontos pillére az online tranzakciók számának és az e-kereskedelem arányának további növekedése. Az olyan kiemelt ágazatokban pedig, mint a digitális pénzügyek és az online bankolás, elengedhetetlenül fontos a biztonság és az ügyféligényeket szem előtt tartó szolgáltatások. E célt szolgálja a DJP által működtetett pénzügyi védjegy és a jövőben további, konkrét célok szerint kidolgozandó közös kezdeményezések.

Borítókép: illusztráció (Fotó: Bach Máté)