Hazánk élre törhet a régió turizmusában

A sikeres járványkezelés következtében hazánk a régióban előrébb léphetett a turisztikai ranglistán. A korábban előttünk járó Ausztria egyelőre a vállalkozások tetemes veszteségeivel küzd. Magyarország turizmusa minden korábbinál nagyobb eséllyel állhat egy komolyabb összefogás élére.

2022. 02. 19. 6:45
Bécs, 2022. január 21. Védõmaszkos járókelõk a bécsi Szent István-székesegyház, a Staphansdom elõtt 2022. január 21-én. Az osztrák parlament az elõzõ nap fogadott el egy törvényt, amely kötelezõvé teszi a koronavírus elleni oltást az ország minden, 18 éven felüli lakosának számára. MTI/EPA/Alex Halada Fotó: Alex Halada
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A hét százalék feletti magyar GDP-bővülés is azt mutatja, hogy jól vizsgázott a kiszámítható, konzekvens járványügyi szabályozás hazánkban. Ausztriá­ban viszont a turizmus nagyon megszenvedte az állandó szabályváltozásokat, ami elbizonytalanította nemcsak a gazdasági élet szereplőit, hanem az utazókat is – jelentette ki a Magyar Nemzetnek a hazai turizmus korábbi ausztriai külképviselet-vezetője. Kovács Balázs a bécsi székhelyű GD Consulting tanácsadó cég vezetőjeként aláhúzta: 

az osztrákok örülnek, hogy tavasztól szakíthatnak a szigorú járványügyi rezsimmel. 

– Az ausztriai közbeszédben a „szabadság napjának” nevezték el március 5-ét, amikortól gyakorlatilag felszámolják a turizmust sújtó legtöbb Covid-szabályt és a szigorú ellenőrzéseket – jegyezte meg. Kifejtette: az újrakezdés időszakában a turizmusban erősödik a regionalitás és a biztonság iránti igény. Ebben hazánk előnyösebb pozícióban van az osztrákokhoz képest.

– Magyarországnak soha nem volt ekkora esélye arra, hogy sikerrel egy régiós összefogás élére álljon, illetve hogy a körülötte kialakuló minőségi turisztikai élménytérből sokat profitáljon. 

Hatalmas geopolitikai előnyünk, hogy egyszerre vagyunk a V4-es és a C5-ös (Ausztria, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia) kooperáció tagja, így fordítókorong-szerepünk is lehet az egész régióban – fogalmazott.

Kifejtette, jelenleg az a fő, közös szándék, hogy ezen országcsoportok lakossága között növeljék a turisztikai interakciók számát, és például Magyarországnak csökkenjen az Európán kívüli piacoktól való függősége az utazási területen is. 

– Az is helyzeti előnyt ad, hogy jövőre Veszprém és a Balaton régió közösen birtokolja az Európa kulturális fővárosa címet.

Az ezzel járó reflektorfény meghatározó turisztikai és kreatív élménytérre vetül, éppen az ágazat globális újraindulásának idején. A VeB–2023 projektek és a Veszprém–Balaton régió iránt már most is hatalmas érdeklődés mutatkozik a közeli német és osztrák küldőpiacokon, amit a szervezők felismertek és jól ki is használnak már az idei „felvezető évben” – állapította meg Kovács Balázs, hozzátéve, hogy a járvány előtt éveken át előttünk járó Ausztria jóval nyitottabb a szoros együttműködésekre is, keresik a megoldásokat a közös kihívásokra. 

A magyar turizmus korábbi külképviselet-vezetője szerint hazánk esélyei kiválóak a régiós piacokon Fotó: Éberling András

Nemrégiben például az osztrák szállodaszövetség elnöke szorgalmazta, hogy a magyarokkal közösen oldják meg a leginkább égető, munkaerőhiánnyal kapcsolatos problémákat. 

Továbbra is nagy gond, hogy még mindig nem vették fel az elfogadott oltások listájára a Szputnyikot, ami miatt a munkáltatókat képviselő, komoly lobbierejű Osztrák Gazdasági Szövetség emelte fel a szavát. 

– A turizmusból több mint 25 ezer munkavállaló hiányzik, miközben az orosz vakcina elismerésének hiányában a folyamatos tesztelés gondot okoz a szezonális külföldi dolgozóknak, 

ami a tavaszi–nyári idényben újabb jelentős hátránnyal járhat – mondta.

A járványügyi enyhítések kapcsán a Bécsben élő szakértő arról is beszélt, hogy ugyan örülnek, de megosztottak a szállodások a kérdésben, akiknek egy része amiatt aggódik, hogy a külföldről érkező vendégeknél macerás lehet a tesztek ellenőrzése a recepción. Ráadásul kialakult egy „kelet–nyugat törésvonal”, ugyanis míg a hosszabb tartózkodási időre berendezkedett nyugat-ausztriai síhotelek továbbra is szigorúbb szabályozást várnak el, addig a kelet-ausztriai szállodások megengedőbbek.

Márciustól viszont két év után eltörlik az éjféli zárórát is: újranyithatnak a bárok, diszkók, hajnalig nyitva tartó szórakozóhelyek. 

– Ezen a területen a járvány előtt csaknem háromezer vállalkozásnál mintegy nyolcvanezren dolgoztak. 

Az éves forgalmuk csak Bécsben meghaladta az egymilliárd eurót, ezért a veszteségük már tetemes, 

és csődbe mehet a cégek fele, ha újra elkezdődnek például a hiteltörlesztések – jegyezte meg.

A fokozatosság elve szerint viszont már mától elkezdődnek az enyhítések, eszerint az oltási és gyógyultsági igazolás mellett ismét elfogadják a negatív PCR-teszteredményt a turizmusban, ezalól egyelőre Bécs a kivétel. 

Már hétfőtől könnyebb lesz a beutazás Ausztriába, amelyhez önmagában elegendő lesz a negatív PCR-teszt is 

– jelezte az egykori képviseletvezető.

Borítókép: Védőmaszkos járókelők a bécsi Szent István-székesegyház, a Stephansdom előtt. (Fotó: MTI/EPA/Alex Halada)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.