Brüsszel kivéreztetné az állattartást

Újabb őrült ötlettel álltak elő az európai zöldek: az állattenyésztés támogatásának eltörlését kérik az Európai Bizottságtól. Bár egyelőre csak egy polgári kezdeményezésről van szó, amelyet Brüsszel a minap fogadott be, egy ilyen döntésnek beláthatatlan következményei lennének. Az állattenyésztők mellett azonban a fogyasztók is rosszul járnának, az állati termékek többsége, így a hús, a tojás és a tej eltűnne a boltok polcairól, vagy megfizethetetlen magasságba emelkedne az áruk.

2022. 04. 30. 7:38
null
20200424 MN Hajdú-Bihar Megye szarvasmarha tenyésztés illusztráció Magyar Nemzet fotó:Mirkó István Fotó: Mirkó István
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Miközben mindenki attól retteg, hogy az orosz–ukrán háború élelmiszerválsághoz vezet. Az Európai Bizottság épp most fogadta be azt a civil kezdeményezést, amely elvenné az összes támogatást az állattartóktól. A bizottság honlapján elérhető közlemény szerint a Vessünk véget az állatok levágásának! elnevezésű kezdeményezés szervezői azt kérik Brüsszeltől, hogy az állattenyésztők támogatása helyett fordítson több forrást az általuk etikusnak és környezetbarátnak vélt alternatívák, például a sejttenyésztés és a növényi fehérjéken alapuló gazdálkodás fejlesztésére.

Bár egyelőre úgy tűnik, csak egy újabb őrült ötletről van szó, megvalósításának beláthatatlan hatásai lennének, amelyek az állattenyésztők mellett a fogyasztókat sem kímélnék. 

Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke lapunknak azt mondta: a támogatások megszüntetése tragikus következményekkel járna és a legtöbb uniós tagállam azonnali tiltakozását vonná maga után. 

– Az európai uniós források és a nemzeti kiegészítés elvonásával a gazdák nagy része kénytelen lenne felhagyni az állattenyésztéssel, aminek az azonnali áruhiányon és az élelmezésbiztonság megrendülésén kívül számos beláthatatlan hatása lenne a nemzetgazdaságra – fogalmazott a szakember.

A fogyasztási szokásokat nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni, főként az emberi szervezetet, amelynek a kiegyensúlyozott táplálkozáshoz szüksége van állati fehérjékre. Az euró­pai állati termékek előállítása a világon a legszigorúbban ellenőrzött, minőségük pedig a legjobb. A vörös húsok, a tojás, a tej és tejtermékek egészségre gyakorolt állítólagos káros hatását egyre több tudományos tanulmányban cáfolják. A társadalom túlnyomó többsége a környezettudatos minőségi táplálkozás híve, aminek része az állati és növényi fehérjék kiegyensúlyozott fogyasztása. 

– Nem hinném, hogy a Covid-járvány után, az orosz–ukrán háború idején az lenne az európai fogyasztók legfőbb vágya, hogy hús helyett alternatív fehérjeforrásokra álljanak át. Épp ellenkezőleg: a válságok idején bekapcsol az emberek túlélési ösztöne, és azokat az élelmiszereket kezdik felhalmozni, amelyek az elmúlt évszázadokban is bizonyítottak – jegyezte meg.

Bár az elmúlt időszakban számtalan kezdeményezés indult az állati alapú fehérje pótlására, egyelőre egyik sem aratott osztatlan sikert. Idetartozik pél­dául a rovaralapú fehérje, a vegán húspótlók, a különféle algákból kialakított fehérjepótlók és a laboratóriumi körülmények között létrehozott műhúsok is. Zászlós Tibor szerint ezekkel az a baj, hogy nem tudni, fogyasztásuk hosszú távon milyen hatással van a szervezetre. Éppen ezért úgy véli, hogy a különböző húsok – legyen szó fehér vagy vörös húsokról – még hosszú ideig velünk maradnak.

Az elmúlt időszakban a különböző környezetvédő csoportok körében divattá vált, hogy az állattenyésztést tegyék felelőssé a klímaváltozásért. Az állattenyésztőket összefogó szervezet elnöke szerint a mostani kezdeményezés érzelmi alapú, sem tudományos, sem gyakorlati megalapozottsága nincs. – Az európaiak döntő része városban él, teljesen elszakadva a valóságtól, fogalmuk sincs, hogy az állatokat ma milyen körülmények közt tartják a gazdák, hogyan kerül a boltok polcaira a tej, a tojás vagy a hús. Elfogadnak olyan állításokat, amelyeknek nincs valóságalapjuk. Ez ellen küzdeni kell, az eduká­cióra nagy szükség van – jegyezte meg.

Majd hozzátette: nyilvánvaló, hogy bizonyos gazdasági érdekek állnak az Európai Bizottság által most befogadott kezdeményezés mögött is. Ha pedig valóban így van, akkor nyilvánosságra kell hozni, hogy kik mozgatják ezt a véleménytömeget.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Mirkó István)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.