Miközben mindenki attól retteg, hogy az orosz–ukrán háború élelmiszerválsághoz vezet. Az Európai Bizottság épp most fogadta be azt a civil kezdeményezést, amely elvenné az összes támogatást az állattartóktól. A bizottság honlapján elérhető közlemény szerint a Vessünk véget az állatok levágásának! elnevezésű kezdeményezés szervezői azt kérik Brüsszeltől, hogy az állattenyésztők támogatása helyett fordítson több forrást az általuk etikusnak és környezetbarátnak vélt alternatívák, például a sejttenyésztés és a növényi fehérjéken alapuló gazdálkodás fejlesztésére.
Bár egyelőre úgy tűnik, csak egy újabb őrült ötletről van szó, megvalósításának beláthatatlan hatásai lennének, amelyek az állattenyésztők mellett a fogyasztókat sem kímélnék.
Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke lapunknak azt mondta: a támogatások megszüntetése tragikus következményekkel járna és a legtöbb uniós tagállam azonnali tiltakozását vonná maga után.
– Az európai uniós források és a nemzeti kiegészítés elvonásával a gazdák nagy része kénytelen lenne felhagyni az állattenyésztéssel, aminek az azonnali áruhiányon és az élelmezésbiztonság megrendülésén kívül számos beláthatatlan hatása lenne a nemzetgazdaságra – fogalmazott a szakember.
A fogyasztási szokásokat nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni, főként az emberi szervezetet, amelynek a kiegyensúlyozott táplálkozáshoz szüksége van állati fehérjékre. Az európai állati termékek előállítása a világon a legszigorúbban ellenőrzött, minőségük pedig a legjobb. A vörös húsok, a tojás, a tej és tejtermékek egészségre gyakorolt állítólagos káros hatását egyre több tudományos tanulmányban cáfolják. A társadalom túlnyomó többsége a környezettudatos minőségi táplálkozás híve, aminek része az állati és növényi fehérjék kiegyensúlyozott fogyasztása.
– Nem hinném, hogy a Covid-járvány után, az orosz–ukrán háború idején az lenne az európai fogyasztók legfőbb vágya, hogy hús helyett alternatív fehérjeforrásokra álljanak át. Épp ellenkezőleg: a válságok idején bekapcsol az emberek túlélési ösztöne, és azokat az élelmiszereket kezdik felhalmozni, amelyek az elmúlt évszázadokban is bizonyítottak – jegyezte meg.
Bár az elmúlt időszakban számtalan kezdeményezés indult az állati alapú fehérje pótlására, egyelőre egyik sem aratott osztatlan sikert. Idetartozik például a rovaralapú fehérje, a vegán húspótlók, a különféle algákból kialakított fehérjepótlók és a laboratóriumi körülmények között létrehozott műhúsok is. Zászlós Tibor szerint ezekkel az a baj, hogy nem tudni, fogyasztásuk hosszú távon milyen hatással van a szervezetre. Éppen ezért úgy véli, hogy a különböző húsok – legyen szó fehér vagy vörös húsokról – még hosszú ideig velünk maradnak.
