Középmezőnyben a magyar infláció

Az egész Európai Unióban gondot jelent az infláció, ez részben az elszálló energiaáraknak a következménye. A magyar kormány állami szabályozással lépett közbe a drágulás megfékezésére. A Magyar Nemzeti Bank szerint augusztusban–szeptemberben kezdődhet meg az infláció csökkenése.

MN_Temp

A baloldal nemegyszer támadta azzal a hamis állítással az Orbán-kormányt az elmúlt időszakban, miszerint az Európai Unióban Magyarországon a legmagasabb az infláció. Ez nem igaz. Varga Mihály a minap a közösségi oldalán is felhívta a figyelmet arra, hogy a márciusi 8,6 százalékos magyar inflációs mutató az Eurostat adatai alapján a tagállamok sorának középmezőnyében helyezkedik el. A pénzügyminiszter megjegyezte:

a pénzromlás mértéke a kelet-közép-európai térségben jóval magasabb az átlagnál. Így például Romániában és Szlovákiában 9,6 százalék, Lengyelországban 10,2 százalék, Csehországban 11,9 százalék.

– Az elszálló energiaárak miatt egész Európában magas az adat. A kormány érdemi lépéseket tett a hatások mérséklésére, amelyek több százalékponttal tompítják az inflációt – tette hozzá végül a miniszter.

Az elmúlt hónapokban világosan kiderült, hogy az árstopok működnek. 

A rezsicsökkentés és az üzemanyagárak befagyasztása, valamint az élelmiszerárak stopja mérsékli a fogyasztói árakat. Ha ezek nem lennének, akkor a jelenlegi 8,6 százalékos mutató 13 százalék lenne. 

Az egész Európai Unióban is gondot jelent az infláció. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzése összegezte, hogyan alakultak a számok tavaly a közösség tagállamaiban. A kutatás megállapította, hogy a legnagyobb mértékben a közlekedés költségei nőttek, a csoportban található termékek és szolgáltatások fogyasztói ára átlagosan 6,8 százalékkal emelkedett az unió­ban. Ez elsősorban a benzin- és a gázolajárak növekedéséhez köthető, és a magyar inflációt is befolyásoló világpia­ci olajárak alakulásával magyarázható. A gázolaj átlagosan 16,1, míg a benzin 18,1 százalékkal nőtt a tagállamokban.

A KSH felhívta a figyelmet arra is, hogy a lakásszolgáltatás, víz, villamos energia, gáz és egyéb tüzelőanyagok esetében 4,8 százalékos volt az áremelkedés, elsősorban a 2021 második felétől növekvő energiaárak hatására. Legutóbb 2011-ben volt ilyen mértékű, öt százalékot megközelítő vagy elérő drágulás az Európai Unióban. 

Magyarországon a hatóságilag rögzített és így változatlan áram- és gázáraknak köszönhetően ez az emelkedés az átlagosnál kisebb, két százalék volt – jegyezte meg a tanulmány.

 Az élelmiszerek ára átlagosan 1,6 százalékkal emelkedett tavaly a közösségben. Az emelkedés az év második részére volt jellemző, az uniós átlag a júliusi 1,6-ről decemberig 4,3 százalékra változott. Az élelmiszerár-emelkedés oka megegyezik a hazánkban tapasztalható árváltozásokkal: elsősorban az energiaárak és a termények, illetve nyers élelmiszerek drágulásával függ össze.

A vendéglátás és szálláshely-szolgáltatások ára az unióban átlagosan két, míg Magyarországon 5,5 százalékkal nőtt. A múlt év folyamán, hazánkhoz hasonlóan, Európa-szerte megfigyelhető volt a termékcsoport ­inflációs rátájának emelkedő trendje. Azaz a járvány enyhülésével párhuzamosan felfutó kereslet és a vendéglátó szektor elmaradt bevételeinek pótlására való törekvés árakra gyakorolt hatása nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is megfigyelhető volt – írta a statisztikai hivatal.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi Kormányinfón jelezte: fontos, hogy a kormány az intézkedéseivel – amennyire lehet – mérsékelje a pénzromlást a világban megindult inflációs spirál mellett. Emlékeztetett:

a Magyar Nemzeti Bank elemzése szerint augusztusban-szeptemberben kezdődhet meg az infláció csökkenése.

 Egy kérdésre válaszolva pedig közölte: nem vitás, hogy az infláció megugrása miatt módosítani kell a 2022-es büdzsén, akár bármely más országban, de a részletekről konkrét döntés azonban még nem született.