Az Európa jövője konferenciasorozat mintegy ötvenezer résztvevőjének véleményét 49 fő javaslat és mintegy 330 további ajánlás formájában összegezték. Guy Verhofstadt, a balliberális Renew Europa (Újítsuk meg Európát) frakcióvezetője erről úgy nyilatkozott a Euronewsnak, hogy
mielőbb erősíteni kell az energiauniót, és fel kell számolni a vétójog intézményét az EU-n belül. A volt belga miniszterelnök problémaként fogalmazta meg, hogy az energiamixről még mindig nemzeti szinten születnek döntések.
A konferenciasorozat több száz felvetése közül azonban valójában egy sem javasolja konkrétan az energiaunió létrehozását – mutatott rá közleményében a Klímapolitikai Intézet. Kiemelték, hogy a dokumentum érinti ugyan a közös energiabeszerzés fontosságát, valamint egy ponton megemlíti, hogy „a meglévő európai energiaügynökségeket egy európai szervezetben kellene összevonni”, de ennek mindössze a megújulóenergia-fejlesztések koordinálása és az ismeretek megosztásának előmozdítása lenne a célja. Sőt, a dokumentum az energiával kapcsolatban azt mondja, hogy a helyi és regionális hatóságok szerepét el kell ismerni.
Verhofstadt állításával szemben – mely szerint az egyik legfőbb javaslat a vétójog megszüntetése az Európai Unióban – az intézet kiemelte, hogy a több száz ajánlás közül mindössze egy helyen merül fel, hogy minősített többségi döntéshozatalt kellene bevezetni olyan kiemelten jelentős témákban, mint a környezetvédelem, de ezt is mindössze két tagállam, a franciák és a hollandok vetették fel.
Litkei Máté, a Klímapolitikai Intézet igazgatója hangsúlyozta: Verhofstadt az EU állampolgárainak véleményére hivatkozva egyértelműen mást mond az energiaunióról és a vétójogról, mint ami az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat végső következtetéseiből kiolvasható. Úgy tűnik, hogy az európai liberálisok és progresszívek az uniós népakaratra hivatkozva megpróbálnak majd legitimációt szerezni föderációs terveik megvalósításához. Hozzátette, az energiaunió reformja újabb terv, amely semmibe veszi azt az elvet, miszerint egy kérdésben csak akkor dönthet az EU, ha az adott ügyben nemzeti szinten már nem lehet hatékonyan dönteni.
