Nincs olyan bárányhús jelenleg az uniós piacon, amit nem lehetne eladni. A juh- és kecskehúsra szakosodott állattartóknak pedig attól sem kell tartaniuk, hogy a drágulás visszafogja majd a fogyasztást, hiszen prémiumtermékről lévén szó, az igényes vásárlók nem árérzékenyek – hívta fel a figyelmet Mezőszentgyörgyi Dávid, a Juh és Kecske Ágazatért Egyesület ügyvezető igazgatója. A szakember a Magyar Közgazdasági Társaság szakosztálya által szervezett háttérbeszélgetésen arról beszélt, hogy a brexit miatt harmadával csökkent a bárányok száma az unióban. Angliából jellemzően élő állatként érkezett a bárány Európa más részeibe, azt követően azonban, hogy Nagy-Britannia gyakorlatilag harmadik országnak számít, adminisztrációs okok miatt a szállítás olyannyira meghosszabbodott, hogy lehetetlenné vált az állatok utaztatása. Az is tovább szűkítette a kínálatot, hogy az új-zélandi és ausztrál fagyasztott bárány szintén Anglián keresztül érkezett korábban, s bár ebben a szegmensben nem állt le teljesen a logisztika, az EU-ba érkező mennyiség így is elmarad a megszokottól.
Jövedelmező üzlet lett a juhtartás
Komoly lehetőségek állnak a hazai kiskérődző ágazat előtt, a megfelelő irányú fejlesztésekkel jelentős sikereket érhetnek el a juh- és kecsketartók. Nagy-Britannia kivonulása az Európai Unióból jelentősen csökkentette a kínálatot a kontinensen, az egykori versenyhelyzet megszűnt, a kecske- és bárányhús ára pedig korábban nem látott magasságokba emelkedett.
Nem csoda tehát, ha az árak is elkezdtek emelkedni. Mezőszentgyörgyi Dávid szerint két év alatt itthon húsz százalékkal nőtt az úgynevezett könnyű- és a nehézbárányok ára is.
Hazánkban jellemzően a könnyű bárány nevelésére szakosodtak a juhászok. A 13 kilogramm alatti vágott testtömegű bárányokat még mindig elsősorban az olasz piacra szállítják. Az olasz export aránya jelenleg nyolcvan százalék körül van, míg tíz éve meghaladta a kilencven százalékot. A hazai juhtenyésztők tehát igyekeznek diverzifikálni piacaikat.
Ez az összeurópai termelésre is igaz, az Európai Unió statisztikai adatai szerint az elmúlt évben jelentősen nőtt a Szaúd-Arábiába és Jordániába szállított mennyiség is, de a hazai tenyésztők és kereskedők például Németországba is egyre több állatot szállítanak. Bár az elmúlt években megállt az uniós juhlétszám csökkenése – pillanatnyilag 58 millió anyajuhot tartanak nyilván –, a közösség így is csak 96 százalékban önellátó. A legtöbb import bárányhús Új-Zélandról és Ausztráliából, fagyasztott formában érkezik. – Van perspektíva az ágazatban, érdemes forrást biztosítani, hiszen folyamatosan bővül a piac, nincs versenyhelyzet, és az árak is kedvezően alakulnak – vélekedett az egyesület vezetője.
Milyen lehetőségei vannak a kiskérődző ágazatnak Magyarországon?
Nagy lehetőségek rejlenek tehát a juhtenyésztésben, a siker eléréséhez azonban fejlesztésekre is szükség van. Hazánkban nagyon alacsony a feldolgozottsági szint, a legtöbb bárány lábon hagyja el az országot, csupán hetven-nyolcvan ezer juh feldolgozására van kapacitás a vágóhidakon.
Ezen mindenképp változtatni kellene, Mezőszentgyörgyi Dávid szerint három kisebb vágóhídra lenne még szükség, hogy az évi néhány tízezer helyett akár hatszázezer bárány feldolgozása se okozzon gondot. Erre azért is nagy szükség lenne, mivel a környezetvédelmi törekvések hatására könnyen elképzelhető, hogy néhány éven belül betilthatják az élő állatok szállítását az EU-ban.
A változó fogyasztói igényekre is fel kell készülnie az ágazatnak, a muszlim fogyasztókat kivéve a korábban könnyű súlyú bárányt fogyasztó államokban is elmozdultak a félkész termékek irányába, csomagolt, pácolt, konyhakész árut keresnek a vásárlók.
A fejlesztésekre azonban nem csak a kecske- és a bárányhús feldolgozása során van szükség. A Covid sajnos nem kímélte a gyapjú- és tejágazatot sem. Míg utóbbi esetében a járvány miatti korlátozások elmúltával magára talált a termelés, a gyapjú esetében már biztosak benne a szakemberek, hogy a korábbiakkal ellentétben alternatív felhasználási módokat kell találni. A kínai textilipar egyre igényesebb, az ausztrál és új-zélandi gyapjúval pedig nem tudunk versenyezni. – Évente 3500 tonna gyapjú állítunk elő itthon, ennek a feldolgozását meg kell oldani. Kína ezt a mennyiséget nem veszi át – emelte ki a szakember. Jó hír, hogy néhány hónapon belül Balmazújvárosban megkezdi működését az első olyan hazai üzem, ahol gyapjúból szerves trágyát gyártanak majd, amely részben képes lesz kiváltani a növénytermesztők műtrágyaigényét is.
További Gazdaság híreink
Borítókép: A magyar juhászok zöme könnyű bárányként adja el a jószágait (Fotó: Éberling András)
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezMinimális drágulás várható az albérletpiacon
Mindenkinek megéri a lakhatási támogatás.
Cashflow – Nem mentőöv, hanem támogatás a Demján Sándor-program a kis- és középvállalkozóknak + videó
A Magyar Nemzet új gazdasági podcastműsorában Szabados Richárddal, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárával Szajlai Csaba, a Világgazdaság vezető elemzője beszélgetett.
Pozitívan értékelte az Európai Bizottság hazánk középtávú költségvetési tervét
A bizottság is úgy ítéli meg, hogy a kedvezőtlen külső gazdasági körülmények ellenére a következő években mind a költségvetés hiánya, mind az államadósság folyamatosan csökkenni fog.
Szerződéskötési roham jöhet az újlakás-piacon
Főleg az induló projektek iránt érdeklődnek az inflációkövető állampapírokból tőkekivonásra készülők.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Holttestet találtak az óbudai patakban
Trent Alexander-Arnold kimondta: igen! – egy kérdés azonban még nyitva maradt + videó
Váratlan fordulat: magára hagyta a szerelme Király Lindát
Schengen nem várt hatása: felvásárolhatják Romániából a magyar határ melletti településeket
Durva, de így hat az alkohol a vérnyomásodra
Kibújik az álnév mögül: rímekben olvashatunk Ungár Péter érzelmeiről
Sikolyok a folyó felől – fejlemény a Skóciában eltűnt magyar ikerpárról
Csütörtöki sportműsor: NB I-es felkészülési meccsek, folytatódik a kézi-vb
Lázár János: A Strabag kivitelezte Szikszó-Miskolc autópálya-szakasz megsüllyedt + videó
Hatalmas titok derült ki Szabó Tímeáékról, maga a társelnök borította a bilit
Előbújt Cseh Katalin, és rögtön beleszaladt egy méretes pofonba
Rejtélyes járókelőt gázolt halálra egy kamion a 4-esen
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhezMinimális drágulás várható az albérletpiacon
Mindenkinek megéri a lakhatási támogatás.
Cashflow – Nem mentőöv, hanem támogatás a Demján Sándor-program a kis- és középvállalkozóknak + videó
A Magyar Nemzet új gazdasági podcastműsorában Szabados Richárddal, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárával Szajlai Csaba, a Világgazdaság vezető elemzője beszélgetett.
Pozitívan értékelte az Európai Bizottság hazánk középtávú költségvetési tervét
A bizottság is úgy ítéli meg, hogy a kedvezőtlen külső gazdasági körülmények ellenére a következő években mind a költségvetés hiánya, mind az államadósság folyamatosan csökkenni fog.
Szerződéskötési roham jöhet az újlakás-piacon
Főleg az induló projektek iránt érdeklődnek az inflációkövető állampapírokból tőkekivonásra készülők.