Soha nem látott magasságba emelkedtek az árak idén a báránypiacon. A drágulás hátterében részben a brexit áll, Nagy-Britannia távozásával ugyanis jelentős hiány keletkezett az európai uniós piacon, a kereslet pedig felfelé hajtotta az árakat – mondta el lapunknak Mezőszentgyörgyi Dávid, a Juh- és Kecskeágazatért Egyesület Elismert Szakmaközi Szervezet ügyvezetője. Az áruhiány mellett új piacok is nyíltak a magyar juhok előtt, az arab országokban megnőtt a fizetőképes kereslet, emellett Európán belül is nőtt a muszlim lakosság aránya, ami jó alapot ad annak, hogy a hazai gazdák a nagyobb súlyú bárányokat is könnyűszerrel el tudják adni. A fiatal bárány legfontosabb felvevőpiaca még mindig Olaszország, a nagyobb súlyú állatokat azonban Szaúd-Arábiától Izraelig keresik a vevők.
Izraelbe például 170 százalékkal többet szállítunk, mint korábban. A kereskedők megtalálták az alternatív piacokat és egyre tudatosabbak: bárányhizlaldákat építettek, így a gyorsan változó igényeket is ki tudják elégíteni
– mutatott rá a szakmaközi szervezet ügyvezetője.
A szakember szerint a legkeresettebb 20–24 kg-os kategóriában 1650 forintot kínálnak egy élő bárány kilójáért. A csontos hús 4000 forintnál kezdődik, az értékes húsrészek pedig még ennél is jóval drágábbak. Azok a termelők tehát, akik juh- és kecskehúst állítanak elő, nem panaszkodhatnak.
Az előrejelzések szerint a kedvező piaci tendencia a következő néhány évben is megmaradhat. A pozitív folyamatokat erősíti az is, hogy az anyajuhok évi ötvenezres fogyása megállt, ebben az évben nem várnak visszaesést a szakemberek.
Most van itt az ideje annak, hogy a magas áraknak köszönhető nyereséget beruházásokra fordítsák a gazdák. A fejlesztések mellett ugyanakkor a tartalékokra is gondolni kell. A megnövekedett takarmányárak, ha nem is akkora mértékben, mint a sertés- vagy baromfiágazatban, de hamarosan nálunk is éreztetik majd hatásukat
– hívta fel a figyelmet Mezőszentgyörgyi Dávid.
Bár a bárányokat az év jó részében legelőn tartják a gazdák, a téli időszakban biztosítaniuk kell a takarmányt az állatoknak, a gabonaárak pedig a szálas takarmány árát is húzzák felfelé. Ráadásul az arab országokban keresett nagy súlyú bárányokat hizlalni kell, amihez elengedhetetlen az abrak.
Az ügyvezető elmondta: a termelőket arra biztatják, hogy kezdjenek minőségjavító beruházásokba. Hodályok építésére, akadálymentesítésre, a kézi munka megkönnyítését szolgáló eszközök beszerzésére, válogatófolyosók kialakítására van szükség a hazai juhászatokban. Emellett a genetikai állomány javítsa is fontos cél. – A jó minőségű állatok iránt van kereslet, ezért fontos, hogy a gazdák jó minőségű jerkéket állítsanak be és jó minőségű kosokat vásároljanak – jelezte Mezőszentgyörgyi Dávid.
Az állattartók mellett ugyanakkor a feldolgozói oldalon is szükség van a fejlesztésre. A legtöbb bárány ma élő állatként hagyja el az országot, a zöldmozgalmak erősödésével ugyanakkor előfordulhat, hogy idővel korlátozni fogják az állatok szállítását az Európai Unióban. Erre időben fel kell készülnie az ágazatnak.
A jelenleginél jóval magasabb kapacitással működő vágóhidakra van szükség. – Jelenleg évente hatszázezer élő juhot szállítunk külföldre, miközben a vágóhidak 30-40 ezres kapacitással működnek. Ha hirtelen szűnnének meg az élőállat-szállítási csatornák, nagy bajban lennénk – emelte ki a szakmaközi szervezet elnöke. Majd hozzátette: már most azon kell dolgozni, hogy legalább százezres nagyságrendű vágóhídi kapacitás épüljön ki az ágazatban. Erre ugyanis a szakember véleménye szerint öt éven belül biztosan szükség lesz.
Borítókép: illusztráció (Fotó: Új Néplap/Nagy Balázs)
