Leállítaná az élőállat-szállítást az EP

Szigorítaná az élőállat-szállításra vonatkozó szabályokat az Európai Parlament, a testület által felállított vizsgálóbizottság szerint belátható időn belül az élő állat helyett a hússzállításra kellene átállniuk a tagállamoknak. A lépés súlyos érvágást jelentene a hazai állattenyésztőknek. Míg a juhágazatban a vágóhídi kapacitások növelésével hosszabb távon orvosolható lenne a probléma, a húsmarha esetében ez sem járható út.

Hortobágy, 2018. március 14. Szállításra váró birkák. A hortobágyi Kathi Farm Kft-ből elszállították az első adag, 250 darab magyar fésűs merinó húsvéti bárányt. A társaság egy juh export vállalkozás segítségével Olaszországban értékesíti a 25-27 kilós bárányokat. MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítője közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt. Fotó: Oláh Tibor

Ágazatok dőlhetnek be

Bár egyelőre csak javaslatokról van szó, ha az Európai Bizottság valóban szigorítaná vagy netán betiltaná az élőállat-szállítást a közösségben, az komoly érvágást jelentene a hazai állattenyésztőknek is. Mezőszentgyörgyi Dávid, a Juh- és Kecskeágazatért Egyesület Elismert Szakmaközi Szervezet ügyvezető elnöke lapunknak korábban elmondta: a legtöbb bárány ma élő állatként hagyja el az országot. A szakember szerint ugyanakkor számítani lehet arra, hogy a különböző zöldmozgalmak erősödésével idővel korlátozni fogják az állatok szállítását az Európai Unióban. Ez a lépés jelenleg drasztikus hatásokkal járna az ágazatban. A felkészüléshez többévnyi fejlesztés szükséges. 

A szakember szerint a jelenleginél jóval nagyobb kapacitással működő vágóhidakra van szükség. A magyar juhágazat szereplői évente hatszázezer élő állatot szállítanak külföldre, miközben a vágóhidak harminc-negyvenezres kapacitással működnek. Mezőszentgyörgyi Dávid szerint legalább százezres nagyságrendű vágóhídi kapacitás kiépítésére van szükség az ágazatban.

A szarvasmarha-tenyésztésre súlyos csapást mérne a tervezett intézkedés.                                                                                                                                                                                                     Fotó: Mirkó István

Ugyanakkor míg a kiskérődző ágazatban a vágóhídi kapacitás növelésével orvosolható a helyzet, a szarvasmarha-ágazatban nem jelent alternatívát az, hogy élő állat helyett húst szállítsunk a külpiacokra. Márton István, a Magyar Hereford-, Angus-, Galloway-tenyésztők Egyesületének elnöke szerint itthon nem jellemző a hizlalás, a tenyésztők növendék állatokat – vagyis hízóalapanyagot – szállítanak az exportpartnereiknek. – Ahhoz, hogy egy 500 kilós húsmarhát felneveljünk, 10-12 hónapig kell épületben tartva hizlalni. Ezt viszont csak nagy méretben lehet hatékonyan csinálni. Itthon a legnagyobb hizlalda három-négyezres kapacitással működik, míg a versenyképes hizlaldák 15-20 ezres nagyságrendben dolgoznak – emelte ki Márton István.

Az egyesület vezetője szerint a jelenlegi takarmányárak mellett nem éri meg a magyar gazdáknak, hogy hizlalással foglalkozzanak, a növendék állatok eladásából magasabb jövedelemre tehetnek szert. Éppen ezért súlyos következményekkel járna, ha az Európai Unióban betiltanák az élőállat-szállítást. A legfontosabb külföldi piacok elvesztésével nagy bajba kerülnének a hazai szarvasmarha-tenyésztők. 

– Túlkapásnak érzem az EP élőállat-szállításra vonatkozó kijelentéseit. Jól működő gazdasági szektorokat nem lehet tönkretenni – szögezte le. A szakember szerint már ma is szigorú szabályok vonatkoznak az élőállat-szállításra, a hosszabb utak esetében kötelező pihenőhelyeket kell kijelölni, a kamionokban pedig itatórendszerek gondoskodnak az állatok ellátásáról. Amikor pedig a klimatikus viszonyok – főként a hőség – nem teszik lehetővé a szállítást, a kamionokat nem indítják útnak. 

Az Európai Unión belül ráadásul kis távolságok vannak, néhány száz kilométert utaznak az állatok, míg Amerikában vagy Ausztráliában nem ritka, hogy több tízezer kilométert tesznek meg a kamionok. Ezek az országok a versenytársaink, amelyek az unió piacára is szállítanak. Az élőállat-szállítmányok korlátozásával tovább romlana a versenyképességünk

 – fogalmazott az egyesület vezetője.

Óvatosságra int a szakma

A témával kapcsolatban az európai uniós mezőgazdasági termelőket összefogó szervezet, a Copa–Cogeca is állást foglalt. Miguel Angel Higuera, a szervezet állatjóléti munkacsoportjának elnöke közölte: ha az Európai Bizottság az elkövetkező hónapokban figyelembe veszi az ajánlásban szereplő, az állatjóléti jogszabályok felülvizsgálatára vonatkozó javaslatokat, akkor fontos, hogy ne csak az út hosszának csökkentésére koncentráljon, hanem elsősorban a szállítás minőségének javítását tartsa szem előtt.

– A gyakorlati tapasztalatok és a tudományos kutatások azt mutatják, hogy a távolság vagy a szállítási idő helyett a szállítás minőségének és az utazásra való alkalmasságnak kell a fő prioritást élveznie – hívta fel a figyelmet a munkacsoport vezetője.

Borítókép: illusztráció (Fotó: MTI/Oláh Tibor)