Május közepe után már látszik, hogy – követve a friss jelentés szerinti első negyedéves részeredmény kedvező irányát – az idei esztendő második negyedévében is a belföldi turizmus, illetve a vendéglátóipar teljesítménye adhat jelentősebb hozzáadott értéket a magyar gazdaság növekedéséhez. Ebben továbbra is nagy szerepe van annak, hogy
a többféle kormányzati támogatással és a jelentős béremelésekkel megerősített lakossági fogyasztás bővülése a szolgáltatások területén látványos.
Az elmúlt két évben, illetve tavaly az első negyedévben a koronavírus miatti járványügyi korlátozások fékezték az utazások lendületét és fogták vissza az étteremlátogatási kedvet, nem pedig a jövedelmi viszonyok.
A májusi terasznyitásokra és a vidék, majd a főváros újraindult szolgáltatásaira már 2021 második felétől fokozódó kereslettel reagált a lakosság, aminek eredményeképpen a főszezonban rekordokat döntött a belföldi szálláshelyek forgalma, mivel a nyaralni indulók többsége külföld helyett a biztonságosabbnak vélt hazai üdülőterületeket választotta.
A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) utóbb közölte:
a tavalyi nyár minden idők legjobb belföldi szezonja volt a hazai turizmus történetében.A felfutó szakasz – a hatékony járványkezelés és az egyre növekvő átoltottság, illetve a gazdaság sikeres újraindítása következtében – az őszi–téli omikronhullámban is folytatódott, és még a bezárásokat jobban elszenvedő budapesti piac is kedvezőbb eredményeket ért el a 2019 utáni forgalmi adatokhoz képest.
A lakosság utazási lendülete és a külföldi vendégérkezések növekedése pedig hónapról hónapra megmutatkozik, utóbbi az orosz–ukrán háború közelsége ellenére is.
