Segítséget kapnak a haltermelők

Megközelítőleg tízmilliárd forintra pályázhatnak az előttünk álló időszakban a hazai haltermelők. Nagy István szerint a Magyar halgazdálkodási operatív program plusz már elfogadás előtt áll, egyik legfontosabb célkitűzése pedig az, hogy a hazai akvakultúra az eddigieknél ellenállóbb legyen a külső hatásokkal szemben.

Elkészült a Magyar halgazdálkodási operatív program plusz (Mahop plusz), és a stratégia elfogadására is hamarosan sor kerülhet – derült ki Nagy István agrárminiszter képviselői kérdésre adott írásbeli válaszából. A tárcavezető tájékoztatása szerint a program egyik kiemelt prioritása a hazai akvakultúra külső hatásokkal szembeni ellenálló képességének javítása. A cél, hogy a különböző beruházásoknak köszönhetően a haltermelés a változó körülmények ellenére továbbra is jövedelmező üzletága legyen a magyar mezőgazdaságnak.

A Mahop plusz forrásaiból a tárca mintegy 9,6 milliárd forintot különített el erre a célra. A programban technológiaváltást célzó beruházásokra, innovatív megoldások bevezetésére, valamint a halastavak természetiérték-fenntartó szerepének támogatására szerezhetnek forrást a tógazdaságok.A tárcavezető szerint a halászati ágazat támogatása azért is nagyon fontos, mivel a halastavak az egyik leginkább környezet- és természetbarát állati fehérjetermelési módot jelentik, amelyek az élőhelyek és a bio­diverzitás fenntartása mellett számos egyéb ökoszisztéma-szolgáltatást nyújtanak, és maximálisan kompatibilisek az Euró­pai Unió zöldülő szakpolitikáival.

A kiemelt támogatásra nagy szüksége van az ágazatnak, ugyanis az idén minden korábbinál nagyobb mértékben sújtja az aszály a haltermelőket. A halastavak vízkészlete vészesen fogy, az utánpótlást az úgynevezett völgyzárógátas tavak esetében – amelyek főként a dunántúli régióra jellemzők – más módon nem tudják biztosítani a gazdálkodók.

Sziráki Bence, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal) ügyvezető igazgatója korábban lapunknak elmondta: soha nem látott víz­hiány alakult ki a hazai tógazdaságokban, az elmúlt két év aszályos időjárása miatt a halastavak vízszintje számos helyen vészesen alacsonyra csökkent, s vannak vizek, amelyek teljesen kiszáradtak. A helyzetet súlyosbítja, hogy a termelőknek drasztikus költségnövekedéssel kell szembenézniük, ezért idén jelentősen visszaeshet a hazai haltermelés.

A probléma súlyosságát jelzi, hogy – a Mahal által készített felmérés szerint – több mint hatezer hektárt érint a vízhiány, ami a 26 500 hektárnyi üzemelő tógazdaság csaknem negyedét jelenti.

Az érintett gazdaságokban jelentős termeléscsökkenés várható ebben az évben, ami kihat az idei országos haltermelési eredményekre is. Sok haltermelő az inputanyagárak miatt kénytelen volt visszafogni a termelést, mivel nem tudta finanszírozni az elmúlt években megszokott mennyiségű telepítést, a költségeket pedig nehezen tudják az élő hal árában érvényesíteni.

Mérföldkő a haltermelésben. Új márka jelent meg a hazai halpiacon, a Balatoni hal eredetmegjelöléssel ellátott, uniós oltalom alatt álló termékek már elérhetők, a balatoni hal pedig újra bekerülhet a köztudatba. Erről Nagy István, agrárminiszter számolt be a közösségi oldalára feltöltött bejegyzésben. A tárcavezető közölte: a tavaly elnyert uniós oltalmat csak a Balatonból vagy a Balaton vízgyűjtő területén lévő tógazdaságokból származó, kereskedelmi forgalomba kerülő ponty- és fogassülőtermékek élvezhetik. – Bár sok kritika érte a halászati tevékenység kilenc évvel ezelőtti leállítását az ország természetes vizeiben, ma már nem férhet hozzá kétség, hogy jó döntés volt. Ezt a halállományok növekvő mennyisége és minősége, valamint a nyolcszázezer fősre bővült magyar horgásztársadalom is jól mutatja – jegyezte meg Nagy István. A Balaton vízgyűjtőjén tógazdaságokkal rendelkező Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. és a Halker Kft. együttműködési megállapodásának köszönhetően mostantól az éttermek és a vendéglátóipari egységek kínálatában is megjelenhetnek a Balatoni hal jelzéssel ellátott termékek.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)