Hegyenjáró, látott hal, szélhajtó küsz – különleges balatoni halak

Hogy mik is címben olvasható furcsaságok? Nem mesehősök és nem egy kalandtörténet főszereplői. Mindezeknél is izgalmasabb világ, a Balaton lakói. Őket is meg lehet ismerni a tihanyi Garda akváriumban. Ez annak a bemutatóhelynek a neve, ahol a tó víz alatti élővilága, a halak sokasága tárul a látogatók szeme elé. Az érdekes látvány mellett az egyes halfajokról is érdekes információkat kaphatnak az ideérkezők – írja a likebalaton.hu.

Albínó kecsege Forrás: Keszey Ágnes/likebalaton.hu

Kovács Péter akvarista, a hely házigazdája kalauzolta a likebalaton.hu szerkesztőségét végig a kiállítóhelyen, melyet azért hoztak létre, hogy olyan szemszögből mutassák be a tó élővilágát, melyből az emberek nem láthatják. 15 akváriumban, összesen 23 ezer liter vízben úszkálnak a Balaton őshonos halfajai: szám szerint 21 féle.

– A Balatonban élő legapróbb őshonos halunk a szélhajtó küsz, ami mindössze néhány centiméteresre nő meg. A másik szélsőség a Közép-Európában is a legnagyobbra növő hal: a harcsa

– mutatta be a legkisebbet és a legnagyobbat Kovács Péter.

Éppen utóbbi mellett álltak: egy óriási szürkeharcsa – bár rejtőzködő életmódja miatt egy fatörzs mögül – ugyanolyan kíváncsisággal nézett szembe az érdeklődőkkel, mint ahogy ők tekintettek rá. A házigazda elárulta, hogy ez a példány 8-9 év körüli, 20 kilogramm súlyú és 1,2 méter hosszúságú. Falánknak is mondható, hiszen hetente 4-5 hatalmas dévérkeszeget elfogyaszt.

– A természetes vizekben éjjel vadászik és táplálkozik, nappal pedig elbújik, egy-egy szikla, kő, vagy bármilyen menedék mellé, ahol nyugodtan eltöltheti a napját – ismerhettük meg e hal életmódját.

A horgászok kedvencei is szóba kerültek, hiszen ők azok, akik leginkább és legtöbbször találkoznak a balatoni halakkal.

– A legnagyobb mennyiségben pontyot szoktak fogni a horgászok. Sajnos a pontyok természetes szaporulata a Balaton 1930-as szabályozása, az élőhely átalakulása miatt megszűnt. Ha a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. nem telepítene több száz tonna halat a Balatonba, akkor a horgászok nem is nagyon találkoznának ezzel a fajjal. A nálunk lévő halak is a halgazdálkodási cégtől származnak – mesélte az akvarista.

A hatalmas harcsát elhagyva egy furcsa, fehér halat pillantottak meg.

Albínó kecsege
Fotó: Keszey Ágnes/likebalaton.hu

Egy albinó kecsege, melynek elődjei a dinoszauroszok korából származnak

– Ez a halfaj a kecsege, amit itt látunk egy albinó példány: a testében nincsen meg az festékanyag, ami eredeti barna színét adja- tudtuk meg, s azt is, hogy a kecsege eredetileg folyami hal volt, s régen megtalálható volt a Balatonban is. – A Duna szabályozásakor, amikor a Vaskaput megépítették, onnan nem tudott továbbúszni, így a horgászok nem találkozhatnak vele. Ezért gondoltuk, hogy bemutatjuk ezt a halat, mely a dinoszauroszokkal egyidős. Az oldalán lévő vértek is erre következtetnek- mesélte a házigazda, s megemlítette azt is, hogy nem csak az őshonos vagy egykor őshonos, hanem a tóba betelepült, de szintén jellemzőbb halakat is bemutatják öt akváriumban.

– Ezekről azt kell tudni, hogy nagyon káros, hogy betelepedtek a Balatonba. Elveszik az élőhelyet a mi őshonos halainktól és táplálékkonkurenseik. Ezeket csak azért mutatjuk be, hogy az emberek lássák, hogy ezek azok a fajok, melyek jobb, ha nem is lennének a tóban – emelte ki Kovács Péter.

A teljes cikk ITT olvasható tovább, melyből az is kiderül, vajon alszanak-e a halak?