Hegyenjáró, látott hal, szélhajtó küsz – különleges balatoni halak

Hogy mik is címben olvasható furcsaságok? Nem mesehősök és nem egy kalandtörténet főszereplői. Mindezeknél is izgalmasabb világ, a Balaton lakói. Őket is meg lehet ismerni a tihanyi Garda akváriumban. Ez annak a bemutatóhelynek a neve, ahol a tó víz alatti élővilága, a halak sokasága tárul a látogatók szeme elé. Az érdekes látvány mellett az egyes halfajokról is érdekes információkat kaphatnak az ideérkezők – írja a likebalaton.hu.

Forrás: likebalaton.hu2021. 07. 15. 14:28
null
Albínó kecsege Forrás: Keszey Ágnes/likebalaton.hu
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kovács Péter akvarista, a hely házigazdája kalauzolta a likebalaton.hu szerkesztőségét végig a kiállítóhelyen, melyet azért hoztak létre, hogy olyan szemszögből mutassák be a tó élővilágát, melyből az emberek nem láthatják. 15 akváriumban, összesen 23 ezer liter vízben úszkálnak a Balaton őshonos halfajai: szám szerint 21 féle.

– A Balatonban élő legapróbb őshonos halunk a szélhajtó küsz, ami mindössze néhány centiméteresre nő meg. A másik szélsőség a Közép-Európában is a legnagyobbra növő hal: a harcsa

– mutatta be a legkisebbet és a legnagyobbat Kovács Péter.

Éppen utóbbi mellett álltak: egy óriási szürkeharcsa – bár rejtőzködő életmódja miatt egy fatörzs mögül – ugyanolyan kíváncsisággal nézett szembe az érdeklődőkkel, mint ahogy ők tekintettek rá. A házigazda elárulta, hogy ez a példány 8-9 év körüli, 20 kilogramm súlyú és 1,2 méter hosszúságú. Falánknak is mondható, hiszen hetente 4-5 hatalmas dévérkeszeget elfogyaszt.

– A természetes vizekben éjjel vadászik és táplálkozik, nappal pedig elbújik, egy-egy szikla, kő, vagy bármilyen menedék mellé, ahol nyugodtan eltöltheti a napját – ismerhettük meg e hal életmódját.

A horgászok kedvencei is szóba kerültek, hiszen ők azok, akik leginkább és legtöbbször találkoznak a balatoni halakkal.

– A legnagyobb mennyiségben pontyot szoktak fogni a horgászok. Sajnos a pontyok természetes szaporulata a Balaton 1930-as szabályozása, az élőhely átalakulása miatt megszűnt. Ha a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. nem telepítene több száz tonna halat a Balatonba, akkor a horgászok nem is nagyon találkoznának ezzel a fajjal. A nálunk lévő halak is a halgazdálkodási cégtől származnak – mesélte az akvarista.

A hatalmas harcsát elhagyva egy furcsa, fehér halat pillantottak meg.

Albínó kecsege
Fotó: Keszey Ágnes/likebalaton.hu

Egy albinó kecsege, melynek elődjei a dinoszauroszok korából származnak

– Ez a halfaj a kecsege, amit itt látunk egy albinó példány: a testében nincsen meg az festékanyag, ami eredeti barna színét adja- tudtuk meg, s azt is, hogy a kecsege eredetileg folyami hal volt, s régen megtalálható volt a Balatonban is. – A Duna szabályozásakor, amikor a Vaskaput megépítették, onnan nem tudott továbbúszni, így a horgászok nem találkozhatnak vele. Ezért gondoltuk, hogy bemutatjuk ezt a halat, mely a dinoszauroszokkal egyidős. Az oldalán lévő vértek is erre következtetnek- mesélte a házigazda, s megemlítette azt is, hogy nem csak az őshonos vagy egykor őshonos, hanem a tóba betelepült, de szintén jellemzőbb halakat is bemutatják öt akváriumban.

– Ezekről azt kell tudni, hogy nagyon káros, hogy betelepedtek a Balatonba. Elveszik az élőhelyet a mi őshonos halainktól és táplálékkonkurenseik. Ezeket csak azért mutatjuk be, hogy az emberek lássák, hogy ezek azok a fajok, melyek jobb, ha nem is lennének a tóban – emelte ki Kovács Péter.

A teljes cikk ITT olvasható tovább, melyből az is kiderül, vajon alszanak-e a halak?

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.