Az elmúlt évben is bebizonyosodott, hogy jelentős élelmiszer-biztonsági kockázattól óvja meg a fogyasztókat az Európai Unió gyorsriasztású rendszere. Az Európai Bizottság által közreadott jelentés szerint a Riasztási és Együttműködési Hálózaton (ACN) keresztül 2021-ben több mint hétezer bejelentést tettek a tagállamok.
A legtöbb jelzés az Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Riasztási Rendszeren (RASFF) keresztül érkezett: 4607 esetben jelezték problémás áruk jelenlétét a tagállamok.
Több mint négyezer-egyszáz esetben élelmiszerrel kapcsolatos probléma miatt fordultak az országok a közösségi rendszerhez. A brüsszeli jelentés szerint a növényvédőszer-maradványt tartalmazó török zöldségek és gyümölcsök, valamint a szalmonellás lengyel baromfi és a szintén szalmonellával fertőzött brazil fűszerek és gyógynövények miatt volt szükség intézkedésre. Bár a bejelentések nagy részét hatósági ellenőrzés alapján kezdeményezték az érintettek, de magas volt a vállalati önellenőrzés vagy a fogyasztói panasz miatt tett értesítések száma is. A hatóságok ugyanakkor nemcsak az élelmiszereket, hanem az élelmiszerekkel kapcsolatba kerülő tárgyakat is vizsgálták, így a csomagolóanyagok és az evőeszközök is górcső alá kerültek.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tájékoztatása szerint leggyakrabban a nem engedélyezett növényvédőszer-maradékok, a kórokozók és a mikotoxinok okoztak problémát.
Hazánk a múlt évben összesen 261 ügyben volt érintett, a bejelentések főként baromfihúshoz és abból készült termékekhez, étrend-kiegészítőkhöz és zöldség-gyümölcshöz kapcsolódtak. Ugyanakkor hazai gyártású termékkel csupán 29 esetben volt gond.
A magyar hatóság 18 ügyet jelentett be, minden esetben kockázatos élelmiszer miatt. „A RASFF fontos szerepet játszott a problémás termékek nyomon követésében, forgalomból kivonásában és a visszahívásokban” – hívta fel a figyelmet a Nébih.
