Az aszály okozta károk is megjelennek az élelmiszerek árában

Minden ágazatban jelentős károkat okozott az egész Európát sújtó, példátlan szárazság.

Pákozd, 2022. augusztus 17. Csónak a Velencei-tó kiszáradt medrében, Pákozd közelében 2022. augusztus 17-én. A tartós hõség miatt ezen a napon a vízállás 55 centiméter volt, ami 8 centiméterrel alacsonyabb a valaha mért legalacsonyabb szintnél, 63 centiméternél. MTI/Vasvári Tamás Fotó: Vasvári Tamás

Példátlan szárazsággal és ritkán tapasztalt hőhullámokkal kell szembenézniük ezen a nyáron az európai gazdáknak. Az aszály szinte a teljes mezőgazdaságban súlyos veszteségeket okozott, ráadásul a hőhullámokat záró viharok is jelentős pusztítást hagytak maguk után – olvasható a VG.hu cikkében.

A területek 47 százalékára adott ki figyelmeztetést a szárazság miatt az európai unió szakmai intézete, míg 17 százalékon továbbra is kritikus a helyzet.

Noha pontos adatok még nem állnak rendelkezésre a pusztító 2022-es évről, az már szinte borítékolható, hogy minden termékpályán áremelkedésekhez vezetnek a szárazság miatt elmaradó hozamok.

Elszáradt növények, kiégett gyepek

A csapadékhiány az északi államok kivételével gyakorlatilag minden országban, az agrárium minden területén komoly károkat okozott. A szántóföldi növények terméshozama jelentősen csökkent. 

Az első becslések szerint Franciaországban 15 százalékos, Romániában 35 százalékos veszteséggel kell számolniuk a gazdáknak. Belgiumban és Hollandiában a zöldség- és gyümölcstermesztőket is jelentős veszteségek érik, a száraz időjárásban a termés megsemmisült vagy a minősége miatt nem alkalmas az értékesítésre.

Az állattartókat is kihívások elé állította a szárazság. A legelők kiégtek, emiatt a tejtermelők rekordalacsony hozamot értek el. Ez várhatóan tovább drágítja a tejtermékeket és a vajat, de a takarmányárak emelkedésével is számolniuk kell.

(Fotó: Németh András Péter / Szabad Föld)

Vízhiány súlyosbítja a gazdák helyzetét

Nagy-Britanniában, Franciaországban, Olaszországban és Hollandiában azokon a területeken sem sikerült érdemben felvenni a harcot a szárazsággal, ahol kiépített öntözőrendszerek és más, modern technológiák állnak rendelkezésre.

A csapadékhiány miatt ugyanis a hatóságok korlátozzák egyebek mellett a mezőgazdasági vízfelhasználást is a természetes vizek, például a nagyobb folyók rekordalacsony vízállása miatt.

Hollandiában a termelők arra a következtetésre jutottak, hogy az eddig öntözetlen zöldség- és gyümölcskertészetekben is szükség van az öntözőrendszerek kiépítésére a következő évek veszteségeinek csillapítása érdekében.

Európa aligha pótolja a háborús veszteségeket

Az orosz–ukrán háború miatt összeomlott Ukrajna mezőgazdasága, ami komoly globális aggodalmakhoz vezetett. A legszegényebb országok élelmiszer-ellátása érdekében az Európai Unió nagyobb terméshozamokkal akarta pótolni a veszteségeket. Ez az aszály miatt aligha megvalósítható.

Noha Ukrajna kikötőiből már elindultak a létfontosságú gabonaszállítmányok, a globális aggodalmak továbbra sem enyhültek. 

Ennek oka, hogy az alapanyagok és az élelmiszerek ára nem csökken, továbbra is kérdés, honnan állnak majd rendelkezésre élelmiszerkészletek az éhínség fenyegette afrikai és közel-keleti térségekben.

Brüsszel elhalasztotta a szigorítást

A nagyobb termés érdekében az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának környezeti szempontjain enyhített a tagállamok többségének támogatásával az Európai Bizottság. A jövő év végéig lehetőségük van a gazdáknak az ugaroltatott területeken is a termelésre, valamint a vetésforgóra vonatkozó szabály alkalmazását is elhalasztják a tagállamok – olvasható a VG.hu cikkében.

(Fotó: Németh András Péter / Szabad Föld)

Németországban a szövetségi kormány és a tartományok közötti egyeztetések elhúzódása után végül mind az ugaron hagyott területek, mind a vetésforgóra vonatkozó szabályok fel lettek függesztve. Az ugarszabályozás felfüggesztése a területek négy százalékát érinti.

A szakmai szervezetek szerint a döntéssel megkésett a kormány, mivel sok gazda már elkezdte tervezni a következő szezont. Európa egyik legnagyobb mezőgazdasági termelő országában a szakértők szerint a vetésforgó alkalmazása alóli mentesség vezet jelentősebb hozamnövekedéshez.

A vetésforgóra vonatkozó uniós szabályozás kimondja, hogy nem lehet két egymást követő évben ugyanazt a növénykultúrát vetni az adott területre. A mentességnek köszönhetően a búzatermés hozamának növelésére számítanak.

Sokáig tanulságos lesz a 2022-es idény

Az európai termelők az elmúlt években is szembesültek az éghajlatváltozás következményeivel, ám a nyári szezonban ilyen mértékű, példátlan aszályra még nem volt példa. 

Eddig elsősorban a téli csapadékszegényebb és enyhébb időjáráshoz kellett alkalmazkodniuk a gazdáknak, ami leginkább a dél-európai államokban vált évről évre egyre jellemzőbbé.

Sok gazdálkodónak várhatóan az idén nyári aszály már a tevékenység befejezését hozza magával. Ennek oka, hogy több mint egy éve folyamatosan emelkednek az alapanyagárak, a növénytermesztőknek a szinte megfizethetetlen műtrágyaárak, míg az állattartóknak a már tavaly egekbe szökő takarmányárak okozzák az ellehetetlenülést. 

Az idei szezon mérlegére még ugyan várni kell, de a tapasztalatokat mindenhol levonták a gazdák: az egyre szélsőségesebb időjáráshoz kell alkalmazkodni, és nem lehet tovább hatékonyan gazdálkodni az évtizedek óta bevett termelési gyakorlatokkal. 

Az eredeti cikk IDE kattintva olvasható.

Borítókép: csónak a Velencei-tó kiszáradt medrében, Pákozd közelében 2022. augusztus 17-én. A tartós hőség miatt ezen a napon a vízállás 55 centiméter volt, ami 8 centiméterrel alacsonyabb a valaha mért legalacsonyabb szintnél, 63 centiméternél. (Fotó: MTI/Vasvári Tamás)