A gázimportőrök támogatása érdekében a németországi fogyasztóknak október 1-jétől jelentősen többet kell fizetniük a gázért. Az állami gázadó összege 2,419 cent lesz kilowattóránként. A pótdíjat arra használják, hogy a megnövekedett beszerzési költségeket az importőrök áthárítsák a fogyasztókra – erre ugyanis eddig nem volt lehetőségük, és félő volt, hogy néhányan csődbe mennek.
Az új gázadó miatt egy négyszemélyes háztartásnak – amelynek éves fogyasztása húszezer kilowattóra – csaknem ötszáz euróval többet kell majd fizetnie a földgáz használatáért, ráadásul ebbe még nincs belekalkulálva az uniós szabályok miatt kötelező forgalmi adó, amellyel együtt akár hatszáz euróra is ugorhat a többletköltség.
Vagyis ennyivel többet fizethetnek a családok Németországban a gázért, ami biztosan drágább lesz, mint jelenleg.
Mindezek tudatában nem is váratlan, hogy az ellenzéki pártok össztüzet zúdítottak a kormányra az illeték mértéke miatt. – Ha értelmes kormányunk lenne, most nem kellene gázilleték – kommentálta a híreket Bernd Gögel, a jobboldali Alternative für Deutschland (AfD) politikusa, aki szerint a gázhiányt a szövetségi kormány idézte elő, és azt ismét a fogyasztóknak kell megfizetniük. Hozzátette, hogy a kormány megtiltja a gázimportőröknek, hogy olcsó orosz gázt importáljanak, majd az adófizetőkkel menteti meg őket. – A szövetségi kormány már régen elbúcsúzott a komoly gazdaságpolitikától – mondta Gögel, aki feltette a kérdést: – Mit vártunk egy nagyrészt ideológusokból álló kormánytól? Inkább kezelik hiányt, ahelyett, hogy megelőznék. Minden eszközt meg kell mozgatni, hogy megőrizzük a jólétet hazánkban. Ha az Északi Áramlat 1 nyitva van, akkor az Északi Áramlat 2-nek is nyitva kell lennie– vagy az egyikben jó gáz áramlik, a másikban pedig rossz?
A német parlament baloldali pártja, a Die Linke vezetője, Dietmar Bartsch a gázadót sokak számára „elszegényítő programnak” nevezte. A németországi polgárok többségét most társadalmi hanyatlás fenyegeti – mondta a sajtónak.
Úgy véli, hogy a fűtési költségek még a középosztálybeli embereket is kétségbe ejtik, így a társadalmi békét és végső soron a demokráciát is veszélyeztetik. A szövetségi kormánynak ezért vissza kellene vonnia a gázadót, és szükség esetén a gyorsan növekvő áfabevételekből származó pénzeszközökkel kellene támogatnia a bajba jutott szolgáltatókat. A baloldali politikus azt is kifogásolta, hogy minden szolgáltató átháríthatja a megnövekedett árkülönbségeket a fogyasztókra, függetlenül attól, hogy milyen gazdasági helyzetben van az adott vállalat – ezt ugyanis senki sem vizsgálja Bartsch szerint.
A Christlich Demokratische Union (CDU) és a Christlich-Soziale Union (CSU) pártszövetség valamivel visszafogottabb volt a kritikák során. Julia Klöckner, a párt gazdaságpolitikai szakértője szerint a gázadó helyes lépés, a kormány azonban rosszul vezette be.
Christian Lindner pénzügyminiszter és Robert Habeck gazdasági miniszter ugyanis túl későn jöttek rá, hogy a gázadóra az uniós szabályok szerint még áfa is rárakódik, így még a tervezetteknél is nagyobb többletköltség hárul az emberekre.
A szövetségi kormány egyébként korábban bejelentett egy segélycsomagot, egyelőre azonban nem tudni, hogy ez mennyire jelent majd valódi segítséget az embereknek. A pénzügyminiszter emellett arra kérte az Európai Bizottságot, hogy biztosítson áfamentességet, hogy ne kelljen tovább terhelni az embereket az inflációs válság közepette.
Borítókép: Sok háztartásnál kell majd lejjebb venni a lángot (Fotó: Europress/AFP/Sebastian Gollnow)
