Brüsszel tegnap este kiadta a vészhelyzeti energiaügyi javaslatcsomagját. Ezzel kapcsolatban jó hírnek nevezte a Századvég energetikai üzletágának vezetője, hogy a dokumentumban egyelőre nem szerepel az orosz gáz árplafonjának bevezetése.
– Ennek értékét azonban mérsékli, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tegnap bejelentette, hogy továbbra is az asztalon tartják a beavatkozást, azaz lebegtetik annak lehetőségét, hogy a szankciókat kiterjesszék a gázszállításokra – hívta fel erre a figyelmet Hortay Olivér a közösségi oldalán.
A szakértő szerint rossz hír, hogy a csomagban szereplő négy intézkedés több kérdést vet fel, mint amennyi problémát várhatóan orvosolna.
Az első intézkedésben Brüsszel javaslatot tesz a napon belüli villamosenergia-csúcsigények ötszázalékos kötelező csökkentésére és március 31-ig a teljes áramigény tízszázalékos csökkentésére. Az üzletágvezető szerint a napon belüli csúcsigény csökkentésével kapcsolatos méltányossági probléma, hogy azt jelentős részben a háztartások fogyasztása okozza. Ez az időszak tipikusan a késő délután, vagy a kora esti órák, amikor a legtöbben hazatérnek a munkából és elkezdik használni elektromos készülékeiket.
– Abszurd elképzelés, hogy bárki előírja a háztartásoknak, hogy miután hazamennek a munkából, ne használják a berendezéseiket – hangsúlyozta.
Hortay Olivér kiemelte: mindkét javaslattal szemben felmerül a szuverenitási aggály, az áramfogyasztás kötelező csökkentése ugyanis nem írható elő központilag. Az energiamix összeállítása tagállami hatáskör.
– Ha eltekintünk az előző két ponttól, felmerül a kérdés, hogy technikailag hogyan kivitelezhető és ellenőrizhető a kötelező csökkentés. A fogyasztók többsége nem ismeri saját pillanatnyi áramfelhasználását, így ha akarja sem tudja megítélni, hogy hogyan képes öt százalékot megtakarítani. Ki fogja eldönteni, hogy melyik fogyasztói csoportra mekkora csökkentés vonatkozik? Ki fogja ellenőrizni annak teljesülését és hogyan szankcionálható az esetleges elmaradás? – tette fel a kérdéseket.
Az üzletágvezető megjegyezte azt is, hogy a javaslat ráadásul újabb politikai szereptévesztés. Mégpedig azért, mert az energiapolitika feladata annak támogatása, hogy az energiaigények biztonságosan elláthatóak legyenek, és nem az, hogy megmagyarázza a fogyasztóknak, hogy miért nem juthatnak energiához.
– A fogyasztáscsökkentés kötelező előírása már a gáz esetében is megbukott a tagállami döntéshozóknál (az elfogadott csomagban – a veszélyhelyzet kihirdetéséig – csak ajánlás szerepel). Vajon miért gondolja Brüsszel, hogy ez az áram esetében másképp lesz? – kérdezte a szakértő.
Brüsszel újraosztaná az energiaszektorban keletkező jövedelmeket: adót vetne ki az alacsony költséggel termelők többletnyereségére. Itt is jelen van a szuverenitási probléma, mert az adózási szabályok kialakítása tagállami hatáskör. Ráadásul több ország már vezetett be hasonló intézkedést, így kérdéses, hogy Brüsszel központi javaslata hogyan hangolható össze a meglévő tagállami rendszerekkel.
Hortay Olivér a technikai aggályra is felhívta a figyelmet. – Az energiavállalatok különböző mértékben termelnek az egyes technológiákkal, amelynek egy részét gyakran saját fogyasztóik ellátására használják fel. Nem világos, hogy miként lehet egységes rendszert kialakítani úgy, hogy az egyik energiavállalat pusztán néhány megújuló erőművet üzemeltet, más viszont egy komplex portfóliót, amiből ráadásul védett fogyasztókat is ellát – jelezte az üzletágvezető.
Brüsszel lehetővé tenné a hatósági árak alkalmazását a lakosságnál, valamint a kis- és középvállalkozásoknál. A szakértő ezt jó, csak kissé visszás javaslatnak nevezte.
– Néhány évvel korábban az Európai Bizottság Magyarország ellen eljárást indított a hatósági árak bevezetése miatt. Sok tagállam egy éve kéri a testületet, hogy támogassa a megoldást, de egészen eddig Brüsszel a piaci árképzés fenntartását szorgalmazta. A mostani fordulatra azután került sor, hogy az elmúlt évben a tagállamok többsége már bevezetett hatósági eszközöket a kisfogyasztók tarifaszabályozásában, kockáztatva ezzel a bizottsági eljárást – emlékeztetett.
– A csomaggal kapcsolatos fő kritika, hogy a javaslatok bevezetésétől nem érkezne több gáz a kontinensre, így azok legfeljebb tompíthatják az energiaválság hatásait, de Európa fő problémáját nem fogják megoldani – tette hozzá végül Hortay Olivér.
Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)
