A kkv-kra is kiterjeszti a kormány a kamatstopot

Európában tombol a szankciós infláció, ami a lakosság mellett a vállalkozásokat is nehéz helyzet elé állítja.

Mizó tejüzem gyár gyártósor Fotó: Havran Zoltán

Európában tombol a szankciós infláció, ami nemcsak a lakosságot, hanem a vállalkozásokat is kíméletlenül nehéz helyzet elé állítja. 

Egekben vannak a beszerzési és szállítási költségek, egyszerre nő az energia- és a munkabérköltség, sőt a hitelek kamatai is drasztikusan megemelkedtek. 

Az infláció megfékezése, a recesszió elkerülése és a vállalkozások megerősítése érdekében a kormánynak be kellett avatkoznia, ezért elfogadva a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) kérését arról határozott, hogy

 a lakossági kamatstopon túl az államilag nem támogatott, változó kamatozású, forint alapú kkv-hitelekre is kiterjeszti a kamatstopot.

A kormány döntése értelmében 2022. november 15-től 2023. június 30-ig a kis- és középvállalatok érintett hitelei alapjául szolgáló kamat mértéke nem lehet magasabb, mint a 2022. június 28-i fordulónapra átszámított bankközi kamat (a három havi BUBOR) mértéke, azaz 7,77 százalék. 

Az intézkedés automatikusan lép érvénybe, mintegy kétezer milliárd forintnyi hitelállományt és 60 ezer vállalkozást érint, 

így jövő év közepéig a kkv-k összességében mintegy 80 milliárd forintot takaríthatnak meg. 

Ez azt jelenti, hogy átlagosan mintegy 1,5–2 millió forint maradhat egy cég zsebében.

Az intézkedés költségei a bankokat terhelik. Számukra ez kigazdálkodható, hiszen az emelkedő kamatok emelkedő extraprofitot is jelentenek. A kabinet továbbá azon dolgozik, hogy a bankadót hitelezési aktivitási feltétellel összefüggésben átalakítsa, ösztönözve ezzel a hitelkihelyezéseket.

Borítókép: illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)