Recesszió után fejlődés várható

Még nincs itt az atomerőművek kivezetésének ideje, hosszú távon viszont a megújuló energiaforrásoké a jövő – hangzott el a Magyar–Német Intézet (MNI) panelbeszélgetésén, amelyet az MCC Budapest Summit nemzetközi konferencián tartottak. Az érdeklődők képet kaphattak Németország jelenlegi társadalmi helyzetképéről, a szakértők energiahordozókkal kapcsolatos nézeteiről, valamint az új kormánynak a válsághelyzet kezelése érdekében tett lépéseiről. Az eseményt Bauer Bence, az MNI igazgatója moderálta – olvasható a Mathias Corvinus Collegium (MCC) közleményében.

A krízishelyzet azonban a változást is magában hordozza, recesszió után fejlődés várható

– hangsúlyozta. Marie-Theres Thiell az atomerőművekkel kapcsolatban elmondta: használható alternatívaként mintegy három évig még fenntartaná őket, ez idő alatt pedig kidolgozna egy megbízhatóbb energiarendszert, amelynek alapjait a fejlesztett és összekapcsolt hálózatok adnák.

Az időjárásfüggő megújuló energiaforrások ideológiai alapú favorizálása nem segít az energiaválság megoldásában

– emelte ki Fritz Söllner. Az Ilmenaui Műszaki Egyetem tanszékvezetője azt is elmondta, nem érti, hogy az új német kormány miért gondolkodik az atomerőművek kivezetésén a jelenlegi helyzetben, mikor egyértelműen szükség van rájuk.

Fontos, hogy Európa ne Oroszországra támaszkodjon az energiaellátás biztosításában, hanem inkább növelje a szén- és az atomerőművek használatát a kontinensen

– mondta. A válságból kivezető utat a szakértő a földgázt kiváltó alternatív energiahordozók használatában látja.

A koronavírus-járvány okozta válság megmutatta: nem támaszkodhatunk más régiókra, az EU-n belül, egymásnak kell segítséget nyújtanunk

– vázolta fel Thomas Narbeshuber. A BASF közép- és délkelet-európai alelnöke kiemelte, az energiahordozók hiánya már a háború kitörése előtt jelen volt, Németországban korábban is sokkal többe került az energia, mint Magyarországon. A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy megéri a megújuló energiaforrásokba fektetni, és a fenntartható gazdaság kiépítése sem egy utópia. Annak ellenére, hogy a megújuló energiaforrások jelenleg elenyésző mértékben képesek fedezni a világ energiaigényét, hosszú távon mégis ezeké a jövő. Thomas Narbeshuber szerint az atomenergiára áthidaló megoldásként érdemes tekinteni.

A Mathias Corvinus Collegium (MCC) által szervezett – az orosz–ukrán háborút és annak gazdasági hatásait fókuszba állító – nemzetközi konferenciának a Magyar–Német Intézet által szervezett panelbeszélgetésén a szakértők többek között összefoglalták a német társadalmi helyzetképet, amely szerint az emberek félnek, pedig még meg sem kapták az éves közüzemi elszámolásról szóló számlákat. Sokan tüntetnek is annak érdekében, hogy változás történjen az energiapolitikában, egyhangú álláspont azonban nem létezik a kérdésben.

Magyar–Német Intézet 

A 2020-ban alapított Magyar–Német Intézet célja, hogy a két ország viszonyát meghatározó kérdéseket tudományos értékű, mégis közérthető formában, minél több oldalról vizsgálja és tárja az érdeklődő publikum elé. Az intézet elsősorban közpolitikai kérdésekkel foglalkozik, igyekszik párbeszédet teremteni a két ország különböző viszonyrendszerei között, valamint kiemelt kérdéskörökben kutatásokat folytat, mindezt erős európai fókusszal.