Új program a bor népszerűsítésére

Komplex borpromóciós programot indít jövőre a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa. A mintegy 2,6 milliárd forintból megvalósuló kampány célja, hogy közelebb hozza a fiatalokhoz a hazai borkultúrát, illetve növelje a magyar borok népszerűségét a külföldi piacokon.

A főtitkár szerint a promóciós programban nem közvetlenül a magyar bor népszerűsítéséről lesz szó. Az európai uniós szabályok szerint ugyanis alkoholtartalmú italt nem lehet közösségi forrásból népszerűsíteni. A HNT szerint ugyanakkor a borra nem elsősorban alkoholként, hanem kulturális termékként kellene tekinteni. Éppen ezért a kampány célja, hogy a magyar borok eredetvédelmi rendszerét közelebb hozza a fogyasztókhoz.

– Főként a fiatalokhoz szeretnénk szólni. Fel kívánjuk hívni a figyelmüket arra, hogy bort fogyasztani trendi. Meg szeretnénk ismertetni velük a magyar borkultúrát, a borvidékeket – emelte ki a főtitkár.

Szavai szerint minden olyan modern marketingeszközt megpróbálnak bevetni, amivel a fiatalok nyelvén, az ő gondolatviláguknak megfelelően tudnak üzenni a magyar borról. Az egész promóciós aktivitás piackutatással kezdődik majd meg, amit a HNT végez el.
A szakmaközi szervezetnek nem ez az első, fiatalokat megcélzó programja. A 2020-ban megvalósított „Jó bor” kampányban is a fiatalokat szerették volna megszólítani. Ezúttal azonban nagyobb összeg és ezáltal szélesebb eszköztár áll majd rendelkezésükre. – Ha minden rendben megy, 2023 késő tavaszától 2024 késő őszéig tart majd a promóció – tudtuk meg Brazsil Dávidtól.

A fiatalok megszólítása mellett az exportpiacokon is népszerűsítené a hazai borokat a HNT. A főtitkár szerint a fő cél az, hogy a rendelkezésre álló forrásokból elsősorban a visegrádi országokban, illetve Skandináviában növeljék a magyar borok jelenlétét.

– Azokat a piacokat céloztuk meg, amelyekben nagy fejlődési potenciál van. Lengyelország lehet az elsődleges célország, a borkereskedelmi felmérések szerint ugyanis az öt legattraktívabb piac között van Európában – emelte ki Brazsil Dávid. Az egy főre jutó borfogyasztás Lengyelországban négy-öt liter körül van, és folyamatosan emelkedik. Ebben pedig a magyar bornak is meg kell találni a helyét. Nagy előnyünk, hogy a 10-15 leggyakrabban használt borászati márkanév, eredetmegjelölés között ott van a bikavér és a tokaji is. – Vannak bejáratott brandjeink, amiken tovább lehet dolgozni – jelezte a HNT főtitkára.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy ahhoz, hogy a promóciós pénzeket hatékonyan tudjuk felhasználni, a magyar borok minőségének megkérdőjelezhetetlennek kell lennie.

A HNT ezért augusz­tus 23-i tanácsülésén – a komplex szakmaközi bormarketingprogram keretében – kezdeményezte az érzékszervi borbírálat rendszerének bevezetését.

Ez a gyakorlatban egyfajta minőség-ellenőrzést jelent, amelyet a szervezet magára vállal. – Nem hatósági feladatot szeretnénk ellátni, viszont a bor élvezeti termék jellegéből adódóan nagyobb rálátást szeretnénk elérni a piaci kínálatra – mutatott rá Brazsil Dávid, majd hozzátette: a HNT szakmaközi borbíráló bizottsága egy pilot projekt keretében nemrég öt áruház teljes borkínálatát minősítette technológiai és élvezeti érték szempontjából és tett szükség esetén szakmai észrevételeket az adott borászatoknak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyar fogyasztók asztalára kerülő magyar borok jó minőségűek, és kifejezik a magyar termőtáj sokszínűségét. Az ettől eltérő esetekben a szakmai visszajelzés a minőségfejlesztés irányába tett javaslat.

Borítókép: illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)