A következő időszak agrártámogatásainak elosztását célzó stratégiai tervet hazánk idődben, a múlt év végén benyújtotta, a brüsszeli jóváhagyás azóta sem érkezett meg, holott számos vitás kérdésben kompromisszumra jutott az Agrárminisztérium és az Európai Bizottság. Ahogyan arra Nagy István agrárminiszter rámutatott: Brüsszel a benyújtást követően értékelte a magyar stratégiai tervet, majd áprilisban hivatalosan is elküldte a támogatások elosztásával kapcsolatos észrevételeit.
Ezek főként az ambíciószintet érintették, a bizottság ugyanis elsősorban a zöldambíciószint növelését, a természeti erőforrások megőrzése és az éghajlat-politikai célok elérése érdekében tervezett intézkedések erősítését kérte a magyar agrárkormányzattól.
A brüsszeli javaslatok mentén intenzív szakmai munka kezdődött, a nyár folyamán számos vitás kérdésben sikerült egyezségre jutni a bizottság szakembereivel, formálisan azonban máig nem hagyta jóvá a tervet az Európai Bizottság.
– A tárgyalások lezárását nagyban megnehezítette, hogy a bizottság különböző főigazgatóságaitól folyamatosan érkeztek az újabb és újabb, néha egymásnak is ellentmondó észrevételek – mutatott rá a képviselői kérdésre adott írásbeli válaszában a miniszter.
A tárgyalások lezárására végül a múlt héten került sor, amikor az Európai Bizottság jóváhagyta a magyar fél által - a brüsszeli észrevételek alapján - módosított stratégiai tervet. Az Agrárminisztériumtól megtudtuk: a terv elfogadását egy néhány hetes Európai Bizottságon belüli formális egyeztetési eljárás követi, amelynek végeztével megtörténik a dokumentum hivatalos jóváhagyása.
– A tárgyalások során kiálltunk a magyar érdekek mellett és a vitatott kérdésekben sikerült kompromisszumot elérnünk. Arra törekedtünk, hogy egyensúlyt biztosítsunk a versenyképességi és a környezeti fenntarthatósági célok között – hívta fel a figyelmet a tárca. Bár a végleges jóváhagyásra még néhány hetet várni kell, így sem telik semmittevéssel az idő, a módosított stratégiai terv alapján már megkezdődött az új rendszerre való felkészülés.
A minisztériumtól kapott információink szerint már folyamatban van a stratégiai tervben szereplő intézkedések megvalósításának részleteit tartalmazó jogszabályok előkészítése, a tervezetekről hamarosan egyeztetnek majd az érintettekkel.
Ezzel párhuzamosan folyik az intézményrendszer felkészítése, az informatikai rendszerek átalakítása, valamint a gazdálkodók, az élelmiszeripari vállalkozások, a civil szervezetek és az önkormányzatok tájékoztatása.
Ami pedig az agrártámogatási rendszert érintő változásokat illeti, az eredeti tervezethez képest több területen is módosításra volt szükség.
Az alaptámogatáson belül szigorodtak például a vetésváltásra vonatkozó szabályok és nőtt a nem termelő területek aránya is. A termeléshez kötött támogatások esetében pedig a vízkeretirányelvnek történő megfelelés okoz majd többlet feladatot a kérelmezőknek és az öntözési beruházások környezeti hatását is alaposabb ellenőrzés kíséri majd.
A változások egy másik csoportja a gazdálkodók számára is elsősorban lehetőséget jelent. Ilyen változás a tervben például az, hogy a közvetlen támogatások új zöld elemében bővítették a választható gyakorlatok körét, vagy éppen az, hogy külön zöld beruházási csomagot hoztak létre a mezőgazdaság és az élelmiszeripar számára. A környezeti mellett a társadalmi fenntarthatóság területén is kedvező irányba változott a terv, hiszen az újra elosztó kifizetések az eredetinél magasabb közvetlen támogatást biztosítanak a legkisebb gazdálkodóknak.
A tét ugyanis nem kevés, a 2023 január elsején kezdődő új, európai uniós finanszírozási ciklusban – a maximális, 85 százalékos nemzeti hozzájárulással – a korábbinál jóval nagyobb összeg áll a mezőgazdaság és élelmiszeripar, illetve a vidéki Magyarország rendelkezésére.
Az egyes pillér keretében 3400 milliárd forint, a vidékfejlesztési pályázatokat magában foglaló kettes pillérben pedig 2853 milliárd forint szolgálja a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a vidéki települések fejlesztését.
A többletforrás több mint felét gazdaságfejlesztési beruházásokra, nagyjából 36 százalékát további környezeti és klímacélokra, tíz százalékát pedig hagyományos értelemben vett vidékfejlesztési intézkedésekre fordítja az ország.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Kisalföld/Csapó Balázs)
