Ami pedig az agrártámogatási rendszert érintő változásokat illeti, az eredeti tervezethez képest több területen is módosításra volt szükség.
Az alaptámogatáson belül szigorodtak például a vetésváltásra vonatkozó szabályok és nőtt a nem termelő területek aránya is. A termeléshez kötött támogatások esetében pedig a vízkeretirányelvnek történő megfelelés okoz majd többlet feladatot a kérelmezőknek és az öntözési beruházások környezeti hatását is alaposabb ellenőrzés kíséri majd.
A változások egy másik csoportja a gazdálkodók számára is elsősorban lehetőséget jelent. Ilyen változás a tervben például az, hogy a közvetlen támogatások új zöld elemében bővítették a választható gyakorlatok körét, vagy éppen az, hogy külön zöld beruházási csomagot hoztak létre a mezőgazdaság és az élelmiszeripar számára. A környezeti mellett a társadalmi fenntarthatóság területén is kedvező irányba változott a terv, hiszen az újra elosztó kifizetések az eredetinél magasabb közvetlen támogatást biztosítanak a legkisebb gazdálkodóknak.
A tét ugyanis nem kevés, a 2023 január elsején kezdődő új, európai uniós finanszírozási ciklusban – a maximális, 85 százalékos nemzeti hozzájárulással – a korábbinál jóval nagyobb összeg áll a mezőgazdaság és élelmiszeripar, illetve a vidéki Magyarország rendelkezésére.
Az egyes pillér keretében 3400 milliárd forint, a vidékfejlesztési pályázatokat magában foglaló kettes pillérben pedig 2853 milliárd forint szolgálja a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a vidéki települések fejlesztését.
A többletforrás több mint felét gazdaságfejlesztési beruházásokra, nagyjából 36 százalékát további környezeti és klímacélokra, tíz százalékát pedig hagyományos értelemben vett vidékfejlesztési intézkedésekre fordítja az ország.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Kisalföld/Csapó Balázs)
