Kellemetlen meglepetéssel találhatták szembe magukat a magyar borok kedvelői az áruházláncokban az elmúlt egy-két hónapban. A boltokban ugyanis a múlt év végi áremelést követően ismét jelentősen, egyes termékeknél 10-15 százalékkal magasabb áron kerültek az italok a polcokra. A jelenség hátterében ugyanakkor nem a pincészetek kiadásainak emelkedése, a csomagolóanyagok, vagy az energia drágulása, de még csak nem is a szőlősgazdák termelési költségeinek drasztikus emelkedése áll.
A magasabb árak ellenére ugyanis a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa szerint a borászatok egyetlen fillérrel sem kaptak többet a beszállított árukért, mint amiben a korábbi tárgyalások során a boltokkal megállapodtak. A májusban és júniusban bekövetkezett 10-15 százalékos drágulással az áruházláncok – a világban mindenhol jelen lévő inflációt kihasználva – a saját árrésüket növelték tovább.
Brazsil Dávid, a HNT főtitkára szerint a jelenségre már a múlt év végén is érzékelték, ezért kezdeményeztek tárgyalásokat a kiskereskedelem szereplőivel. Az áruházláncok ugyanakkor az idén újra az áremelést választották, miközben a beszállítói árakon nem változtattak. – A borágazatra évente egyetlen ártárgyalás jellemző, amire jellemzően a téli időszakban kerül sor. Az áruházláncok azóta általában nem voltak hajlandók változtatni az átvételi áraikon, annak ellenére sem, hogy a pincészetek jelezték, a költségeik drasztikusan megemelkedtek – hívta fel lapunk figyelmét a főtitkár.
A szakember szerint a beszállítóit árak emelésére ugyanakkor nagy szükség lenne. A pincészeteknek ugyanis – részben a háborús helyzet miatt – komoly költségnövekedéssel kell megbirkózniuk.
Az üveggyártásban két ukrajnai üzem is érintett, az átmeneti hiány az üveg árát azonnal az egekbe emelte, de nagyot nőtt a különböző borászati segédanyagok ára is. A borok átvételi árának emelésére azért is elengedhetetlen, mivel e nélkül a pincészetek sem tudnak magasabb összeget fizetni a szőlőért. Holott a termelők is egyre inkább szorult helyzetbe kerülnek, a növényvédő szerek mellett a kézi munkaerő költsége is nagyot nőtt az elmúlt hónapokban.
– Komoly kihívás előtt áll a hazai borágazat. Meg kell győznünk azt a 25-30 pincészetet, amelyek a hazai szőlő felvásárlását koordinálják, hogy vegyék figyelembe a termelői árak emelkedését és magasabb összegű felvásárlási árakat alakítsanak ki. Ehhez viszont arra is szükség van, hogy második lépésként a kereskedelem is elismerje a pincészetek emelkedő kiadásait – jegyezte meg Brazsil Dávid.
Bár az aszály egyelőre főként a fiatal, idei ültetvényeket érinti súlyosabban, az elmúlt napokban már érkeztek aszálykárral kapcsolatos jelzések termő ültetvények tulajdonosaitól is. A szakember szerint főként a Duna–Tisza közén várják nagyon a csapadékot a szőlősgazdák. – Sok múlik azon, hogy a következő hetekben megérkezik-e az eső. Nagyon szép virágzási időszakon vagyunk túl, jól kötődött a szőlő, ennek ellenére nagyon kellene a csapadék. Az optimális érési folyamatokhoz is szükség van az esőre – emelte ki a főtitkár.
Az aszály ugyanakkor nem csak hazánkban kezdte ki a szőlőtermelést. Európa déli országaiban, köztük a legnagyobb szőlőtermelőknek számító Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban is súlyos károkat okozott a szárazság.
Franciaország egyes vidékein ráadásul a késő tavaszi fagy és a jégverés is jelentős terméskiesést okozott. A borászatok és a felvásárlók is arra készülnek, hogy alacsonyabb lesz az idei készlet, ami magasabb árakat hozhat a piacon.
A kereslet élénkülése már a hazai borágazatban is megmutatkozott. A HNT 2017 óta vezetett szakmaközi készletfelmérése szerint június 30-án soha korábban nem látott alacsony szintre került a hazai készlet. Mindez főként az export élénkülésének köszönhető, amit az euró–forint árfolyamának változása is kedvezően befolyásolt.
Borítókép: Szüret Mogyoródon (Fotó: Kurucz Árpád)
