– Komoly kihívás előtt áll a hazai borágazat. Meg kell győznünk azt a 25-30 pincészetet, amelyek a hazai szőlő felvásárlását koordinálják, hogy vegyék figyelembe a termelői árak emelkedését és magasabb összegű felvásárlási árakat alakítsanak ki. Ehhez viszont arra is szükség van, hogy második lépésként a kereskedelem is elismerje a pincészetek emelkedő kiadásait – jegyezte meg Brazsil Dávid.
Bár az aszály egyelőre főként a fiatal, idei ültetvényeket érinti súlyosabban, az elmúlt napokban már érkeztek aszálykárral kapcsolatos jelzések termő ültetvények tulajdonosaitól is. A szakember szerint főként a Duna–Tisza közén várják nagyon a csapadékot a szőlősgazdák. – Sok múlik azon, hogy a következő hetekben megérkezik-e az eső. Nagyon szép virágzási időszakon vagyunk túl, jól kötődött a szőlő, ennek ellenére nagyon kellene a csapadék. Az optimális érési folyamatokhoz is szükség van az esőre – emelte ki a főtitkár.
Az aszály ugyanakkor nem csak hazánkban kezdte ki a szőlőtermelést. Európa déli országaiban, köztük a legnagyobb szőlőtermelőknek számító Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban is súlyos károkat okozott a szárazság.
Franciaország egyes vidékein ráadásul a késő tavaszi fagy és a jégverés is jelentős terméskiesést okozott. A borászatok és a felvásárlók is arra készülnek, hogy alacsonyabb lesz az idei készlet, ami magasabb árakat hozhat a piacon.
A kereslet élénkülése már a hazai borágazatban is megmutatkozott. A HNT 2017 óta vezetett szakmaközi készletfelmérése szerint június 30-án soha korábban nem látott alacsony szintre került a hazai készlet. Mindez főként az export élénkülésének köszönhető, amit az euró–forint árfolyamának változása is kedvezően befolyásolt.
Borítókép: Szüret Mogyoródon (Fotó: Kurucz Árpád)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!