időjárás 3°C Melinda , Vivien 2022. december 2.
logo
Íme a borfesztiválok természetrajza

Ízek, borok, ígéretek

Rácz András
2022.10.01. 16:58 2022.10.02. 21:44
Ízek, borok, ígéretek

Gasztrofesztiválok ideje van. Ha nem is minden városban, minden regionális központban bizonyosan tartanak ilyenkor ősszel valamilyen zamattalálkozót. Szeged természetesen paprikafesztiválnak ad otthont, az Őrségben tökfesztivált tartottak, Szolnokon volt tiszai halnap meg Sparhelt fesztivál, Villányban nem is lehetett más, mint borfesztivál és így tovább. Lehetetlen felsorolni a sokféle íztalálkozót.

A magam részéről szűkebb pátriám, a Balaton-felvidék egyik nagyeseményén jártam, elsősorban természetesen azért, hogy őrizzem a térség hagyományait, már amennyiben ez rajtam múlik, másodsorban pedig azért, hogy olyan borászatokat fedezzek fel, amelyeknek kínálatát majd felvehetem a bevásárlólistára, amikor valami különleges palack megbontására kínálkozik alkalom.

 


Ezért aztán a pénteki napot Veszprémben, a Balaton Wine & Gourmet fesztiválon töltöttem. A lokálpatrióta indulat mellett az is belejátszott a döntésbe, hogy Veszprém, mint tudjuk, 2023-ban Európa kulturális fővárosa lesz, s a mostani rendezvény a jövő évi hasonló fesztiválnak egyfajta főpróbája, nem sokat tévedhettem tehát a választásommal. 
Az előzetes szerint több mint 50 étterem és borászat várt rám, meg persze a többi érdeklődőre, szerveztek mindenféle programot, Michelin-csillagos séfek és japán mesterszakácsok kínáltak különleges falatokat, a bor mellett szaké-, gin- és whiskey-kóstoló várta a látogatókat, mi több, kézműves sörfőzdék is felsorakoztak különlegességeikkel. De betérhettünk a borszakmai élménysátorba, leülhettünk a nagyszínpad előtt, hogy megnézzük a két vendég ország, Japán és Spanyolország kulturális és kulináris programjait, megcsodáljuk a kimonóshow-t, a taiko dobkoncertet, a flamenco-előadást, paella- meg a szusishow-t.

Természetes azonban, hogy a Wine & Gourmet rendezvényen a bor viszi a prímet. A borkóstolásnak azonban különleges természetrajza van.

 Nem arra gondolok, hogy miképpen kell megpörgetni a nedűt, hogy lássuk, miféle íveket rajzol a pohár falára, miképpen kell levegőt beszíva beleszürcsölni a borba, s aztán meglögybölni a szájüregben – különös tekintettel a lukas fogakra, Krúdy Gyula tanácsa szerint –, s végül lenyelni vagy kiköpni a szakmai érettség és a fogyasztói vágyak lelki tusájának megvívása után, hanem magának a rendezvénynek a lefolyására. Ez pedig a következőképpen zajlik. 

A fesztivál első óráit a borászattal kapcsolatos tudálékos ezotéria határozza meg. Az elszánt látogató a bennfentesek szakértelmének megszerzésére tesz kísérletet, s meg-megállva egy-egy stand előtt, alapos tájékoztatást kér mindenről, ami az adott borvidékről, pincészetről, dűlőről, borkészítési folyamatról, tárolási eljárásról, cukorfokról, oxidációról és hasonló titokzatos dolgokról tudható, mintha maga is a beavatottak szűk és tiszteletre méltó közösségéhez tatozna, a borászati szabadkőművesek, sőt illuminátusok rejtett csoportjának lenne tagja, esetleg mestere, s minden szót, minden összefüggést értene abból az összefoglalóból, amit a jó szándékú borászok ilyenkor elmesélnek.


A valódi mesterek persze jól ismerik a borkóstoló közönség hiúságát, s előadásaik során kellő arányban vegyítik az érthető és az érthetetlen összefüggéseket, a populáris szakkifejezéseket és a valódi borászati fogalmakat, valamint a tartalmas magyarázatokat és a ráolvasásszerű varázsigéket.
Ebben a szakaszban ül le az ember a nagyszínpad elé, ahol a borrégió kulcskérdéseit érintő moderált kerekasztal-beszélgetés zajlik mások mellett dr. Fiáth Attila, Jásdi István és Egly Márk részvételével. Olyan témákat vitatnak meg, mint a natúr-, a bio-, az organikus és a hagyományos borkészítés különbözősége, vagy mint a medencés nyaralók és a szőlőtőkék Balaton-felvidéki együttélése. A néző pedig okosan bólogat, megfontol, mérlegel, s kialakítja a maga érett vagy éretlen véleményét, ami tulajdonképpen mindegy, mert úgysem lesz soha abban a helyzetben, hogy meggyőződésével súlyt adjon bárminek is. 

 


Én ebben az állapotban a CEWI, azaz Central European Wine Institute borszakmai élménysátrában töltöttem tartalmas félórát, ahol Orodán György, aki geográfusból lett borász, s lett a CEWI tanára, olyan előadást tartott a borvidékekre jellemző kőzetek, talajok és a szőlőtermesztés, borkészítés összefüggéseiről, hogy rövid ideig úgy éreztem, bármikor megkülönböztetek egy üledékes izét egy vulkanikus micsodától. Horkay András, a borászati intézet vezetőre a Balatoni Borrégió jellegzetes fajtáiról mesélt, olaszrizling-körképet adott, sőt azt is elmagyarázta, milyen kémiai jelenségek különböztetik meg az egyes borászati eljárásokat. A professzionális magyarázatból ma reggelre annyi maradt meg a fejemben, hogy az oxigénnek valahogy nagy szerepe van a dologban…

És ezzel át is térhetek a borfesztivál-látogatás második fázisára, amelyben a vendég Zaturek Manfréd (Rejtő Jenő kékszakállú Wágner ura viselte ezt a polgári nevet, amíg el nem merült örök alkoholmámorában) végtelen optimizmusával és kikezdhetetlen emberszeretetével öleli magához a világot.

 Ebben az állapotban keveredtem izgalmas beszélgetésbe a sümegi Egly Márkkal, akitől egyebek mellett azt is megtudtam, hogy miféle különleges anyagokat és még különlegesebb eljárásokat kíván meg a vegyszer nélküli gazdálkodás. Ebben az állapotban ígértem meg Pálffy Gyulának, hogy ezentúl csakis a köveskáli Pálffy Pince borait iszom, és ebben az állapotban tettem fogadalmat arra is, hogy mindenképpen meglátogatom a Casa Christa balatonszőlősi vendégházát, ahol a most megkóstolt hússal töltött gombóchoz hasonló gasztronómiai élménycsodákban lesz részem. De valószínűleg hasonló ígéretet tettem a Villa Kabala, a Hableány, a Kalóz Strandbisztró, a Sparhelt, a Baricska csárda, a Villa Delikát, a Gusto 13, a Kistücsök, az Oliva, a Mór 24, a Petrányi, a Fügekert Terasz, a Bonvino, a Tiki Beach bisztró séfjeinek és pultoslányainak, illetve a Laposa pincészet, a Martinus Birtok, a Dobosi Pincészet, a Skrabski Pince, a Bujdosó Pincészet, a Garamvári Pincészet, a Palota Pince, a Jásdi Pincészet, a Figula Pincészet, a Guden Birtok, a Veszprém Érsekségi Pincészet, a Káli Kövek és az Istvándy Pincészet munkatársainak. 
Remélem, egyéb ígéretet senkinek sem tettem, és ezzel át is térhetek a borfesztiválok leírásának harmadik, egyben (többnyire) befejező elemére. 

A borkóstolás-sorozat ugyanis, akármennyi falatozással, fine dining majszolással, könnyed bisztrófogás bekapásával, spanyolos tapas elnyelésével jár együtt, mindenképpen elvezet az emlékezet megroppanásához. 

Mintha az antik alvilág sötét folyóját a borkóstolók során felhörpintett pohárkák táplálnák, s ezért ittak az árnyak feledést a Léthéből. Mindközönségesen a borfesztiválok harmadik szakaszára kevesen emlékeznek, és talán jobb is úgy mindenkinek. 

Borítókép: Borfesztivál Veszprém-völgyben (A szerző felvétele)


 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.