– A reálbérek negatív alakulása már tavaly óta kísért bennünket, s a következő hónapokban nem várható jelentős változás. A magas árszint negatívan befolyásolja a háztartások vagyoni helyzetét, a meglódult infláció mindenkit elszegényít, de elsősorban az alacsony bevételű háztartásokat sújtja – mutatott rá Anna Píchová, a Cyrrus elemzője.
Az elemzés szerint az idei reálbércsökkenés Csehországban jóval magasabb lesz, mint a többi visegrádi országban, illetve mint az európai uniós 2,3 százalék. Lengyelországban 2,3 százalékos, Szlovákiában 1,1 százalékos, Magyarországon pedig 0,3 százalékos reálbércsökkenés várható – olvasható a dokumentumban.
– A jövő évben az Európai Unió szintjén 0,6 százalékos reálbéremelkedés várható. Ugyanez a növekedés várható Lengyelországban. Szlovákiában a várható reáélbérnövekedés 0,7 százalék, Magyarországon pedig 2,3 százalék. Egyedül Csehországban prognosztikál a Cyrrus 0,1 százalékos visszaesést jövőre – írja a CTK.
Másfelől tény – emlékeztet Anna Píchvová –, hogy az utóbbi tíz évben a reálbérek növekedése gyorsabb volt az európai uniós és a visegrádi átlagnál. A 2011–2021 évek közti időszakban a bruttó bérnövekedés 41,4 százalékos volt Csehországban, míg az uniós átlag 20,8 százalék volt.
A Cyrrus elemzése szerint a reálbérek csökkenése Csehországban csak átmeneti jelenség, rövid távú lesz, majd újra növekedés várható. A négy visegrádi ország közül jelenleg Csehországban a legmagasabb a havi átlagbér – derült ki a Mazars nemzetközi pénzügyi tanácsadó ügynökség legújabb tanulmányából, amelyet a közelmúltban ismertetett szintén a CTK.
Csehországban jelenleg 1533 euró a havi átlagbér, Magyarországon 1349, Lengyelországban 1301, Szlovákiában pedig 1185 euró – mutatott rá a prágai székhelyű Mazars, amely minden évben 22 közép- és kelet-európai ország adórendszereit hasonlítja össze.
Borítókép: Látogatók a prágai Károly-hídon (Fotó: NurPhoto/NurPhoto via AFP/Jakub Porzycki)
