Az élelmiszerek ára negyven százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a tojás (87,9 százalék), a kenyér (81,4százalék), a tejtermékek (75,4 százalék), a sajt (74,7 százalék), a vaj és vajkrém (71,6 százalék), a száraztészta (58,6 százalék), a margarin (58 százalék), a péksütemények (54,7 százalék) és az édesipari lisztesáru (53,4 százalék) drágult.
A termékcsoporton belül a cukor (11,8 százalék) és az étolaj (4,4 százalék) ára nőtt a legkisebb mértékben. A háztartási energia 64,4 százalékkal drágult. Ezen belül a vezetékes gáz ára 121, a tűzifáé 57,7, a palackos gázé 51,1, az elektromos energiáé 28,6 százalékkal nőtt. A tartós fogyasztási cikkekért 14,9, ezen belül az új személygépkocsikért 22,5 százalékkal kellett többet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 12,8, ezen belül a szeszes italok 17,7 százalékkal drágultak. A szolgáltatások díja 8,3 százalékal emelkedett, ezen belül a taxi 27,4, a lakásjavítás és -karbantartás 23,8, a járműjavítás és -karbantartás 21,3, a sport- és múzeumi belépők 19,4, a lakbér 13,1 százalékkal került többe.
Egy hónap alatt, 2022. szeptemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan két százalékkal nőttek. Az élelmiszerek 4,3 százalékkal drágultak, ezen belül a tojás 24,1, az édesipari lisztesáru 9,8, a tejtermékek 6,5, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs) és a sajt egyaránt 6,2, a kenyér 6,1, a vaj és vajkrém 5,6, a péksütemények 5,8 százalékkal kerültek többe.
A háztartási energia ára 1,6 százalékkal nőtt, ezen belül a tűzifa 11,3, a palackos gáz 4,2 százalékkal drágult. A mosó- és tisztítószerek 3,6, az állateledelek 3,4, a testápolási cikkek 3,2 százalékkal kerültek többe. A szolgáltatások ára átlagosan fél százalékkal nőtt, ezen belül a sport- és múzeumi belépők, valamint a testápolási szolgáltatások egyaránt kettő, a lakásjavítás és -karbantartás 1,7 százalékkal drágult.
A nyugdíjas háztartásokban kissé nagyobb az áremelkedés
2022. január-októberben az előző év azonos időszakához képest fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 12,7, a nyugdíjas háztartások körében 13 százalékkal emelkedtek.
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding szerint az infláció 21,1 százalékos októberi megugrása, elsősorban az élelmiszerárak emelkedésének további gyorsulása miatt következett be, az áremelkedés ugyanakkor továbbra is rendkívül széles körű. Az erősödő árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció (a gyorsan változó külső gazdasági hatásoktól megtisztított mutató) is igen meredeken, 22,3 százalékra szaladt fel. A szakértő úgy véli:
A vártnál jóval magasabb infláció, a forint érdemi gyengülése, a népegészségügyi termékadó és a dohánytermékek, alkoholos italok jövedéki adóemelése, számos, elsősorban élelmiszer-termékpályán a nyersanyag és energiaöltségek meredek elszállása miatt továbbra is folytatódó átárazások, valamint a háztartási energiaárak befagyasztásának részleges feloldása miatt az idei átlagos infláció meghaladhatja az eddigi 14 százalékos, valamint a jövő évi 13,6 százalékos várakozásunkat.
Komoly hatása van a terményárak emelkedésének
Az orosz-ukrán háború, valamint az Oroszország elleni szankciók, és részben ennek következtében csökkenő orosz gázszállítások érdemben felülírják az inflációs – és gazdasági – kilátásokat, amelyeknek a hatásai továbbra sem becsülhetők meg teljeskörűen. A háború kitörése óta a gáz-, áram-, és olajárak elszálltak, amelyek már azelőtt is komoly nehézséget okoztak a gazdasági élet szereplőinek. Noha az utóbbi hónapokban már mérséklődtek az energiaárak, a gazdasági szereplők jelentős része még az elmúlt hónapokban kialakult, szélsőségesen magas árakkal szembesül a lejáró szerződéseiket követően. Továbbá igen komoly hatásai látszanak a búzaárak és más alapvető terményárak (kukorica, napraforgó) háború kitörését követő megugrásának, noha a nemzetközi árjegyzések az elmúlt időszakban érdemben süllyedtek, ezt azonban a forint dollárral szembeni meredek gyengülése, valamint a hazai rendkívüli aszály ellensúlyozza. A háború kitörését követő első sokkhatás óta az utóbbi hónapokban lefelé korrigáltak az olaj-, nyersanyag-, és terményárak, ami némileg tompíthatja a várható sokkhatást. A többszörösére ugró gázárak és áramárak számos ágazatban és szinte minden ipari folyamatban megjelennek, így a pékáruktól, a vendéglátástól az élelmiszertermeléshez szükséges műtrágyáig, a vegyiparig, fémfeldolgozásig, építőanyag-gyártásig jelentős mértékű drágulást okoz.
A következő hónapokban az átárazások várható folytatódása miatt kismértékben tovább emelkedik az infláció, ami az árkorlátozó intézkedések nélkül elérhetné a 24-25 százalékot – jelzi előre Suppan Gergely –, bár az egyes élelmiszerek esetében bevezetett árkorlátozások jórészt áthárításra kerültek más termékekre. A vezető elemző szerint az év végéig 23 százalék közelébe emelkedhet az infláció, azonban a jövő év elejétől bázishatások miatt már az infláció mérséklődésére számítunk.
Mind az egy évre visszatekintő, mind a maginflációs mutató 1996 óta nem látott magas szintre ugrott az idei év tizedik hónapjában – állapítja meg Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője. Kiemelkedően az élelmiszerek ára emelkedett 40 százalékkal, ezen belül a tojás 87,9, a kenyér 81,4, a tejtermékek 75,4 százalékkal. A 64,4 százalékkal dráguló háztartási energián belül a vezetékes gáz ára 121,0, a tűzifáé 57,7, a palackos gázé 51,1, az elektromos energiáé 28,6 százalékkal ugrott meg.
– Ami a kilátásokat illeti, rövidtávon nem számíthatunk javulásra – fogalmazott az Erste makrogazdasági elemzője, aki az elkövetkező hónapokban 20 százalék felett maradó éves inflációs rátával számol, ami a jövő év második negyedévétől indulhat csökkenésnek részben a kínálati árnyomás enyhülése, részben a kereslet számottevő mérséklődése miatt.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője egyértelműen úgy ítéli meg, hogy az inflációs nyomás a gazdaságban nem enyhül. Az októberi árnövekedés elsősorban az idei rekordgyenge termésnek, a forint jelentős gyengülésének és az ekkor kezdődő gázévnek köszönhető, amelynek eredményeként sok cég e hónaptól fizet a korábbinál jóval magasabb gázárat.
Az inflációban továbbra is jelentős szerepe van az élelmiszerek drágulásának. A termékcsoport áremelkedése a pénzromlás több mint feléért felelős. A magas élelmiszerár-emelkedés miatt a nyugdíjasok fogyasztói kosarának drágulása még az átlagosnál is nagyobb, 23,6 százalék, azaz még szükség lesz további pótlólagos nyugdíjemelésekre.
Kedvező jel, hogy a forint októberi mélypontjához képest már érdemben erősödött, bár további erősödésre is van még tér. Szintén pozitívum, hogy bár az energiaárak továbbra is brutálisan magasak, a korábbi szintjükhöz képest csökkentek – hívja fel a figyelmet Regős Gábor. Ennek megfelelően bár az éves alapú infláció a következő hónapokban még gyorsul, ám a havi infláció már mérséklődhet. A jegybank pedig semmiképpen nem dőlhet hátra, további szigorításokra van szükség, amely elsősorban a likviditás szűkítésével valósulhat meg – fűzte hozzá a szakmai vezető.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)
