A közlemény szerint
az elhúzódó háború és a szankciós energiaválság veszélyt jelent a magyar családokra, a gazdaságra és a munkahelyekre. Ezért a jövő év legfontosabb feladata, hogy megvédjük a magyar családokat és a munkahelyeket, megőrizzük a nyugdíjak értékét, fenntartsuk a rezsicsökkentést és az ország biztonságát.
Annak érdekében, hogy a megváltozott körülmények ellenére is biztosítottak legyenek ezek forrásai, szükségessé vált a 2023-as költségvetés módosítása. A veszélyhelyzetre való tekintettel a módosítás – a Költségvetési Tanács jóváhagyását követően – kormányrendelettel történt, szem előtt tartva az Országgyűlés által már elfogadott, legfontosabb irányvonalakat.
A közlemény szerint a költségvetés a nehéz idők ellenére is biztosítja a családtámogatásokat, sőt ezek köre jövőre tovább bővül: azok a fiatal nők, akik gyermeket vállalnak, harmincéves korukig teljes adómentességet kapnak. A költségvetés emellett garantálja, hogy januártól 15 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, amely a 13. havi nyugdíjra is vonatkozik.
Ezzel 2023-ban a nyugdíjcélú kiadások meghaladják a 6150 milliárd forintot.
A kormány megőrizte a költségvetés emelt forrásait az oktatásban és az egészségügyben is, mindkét ágazatban béremelésekkel számolnak.
Magyarország energiaszámlája 7-ről 17 milliárd euróra nő 2023-ban. A rezsicsökkentés fenntartása nélkül a magyar családok havi 181 ezer forinttal többet fizetnének energiára. Ezért a kormány úgy döntött, hogy jelentősen emeli a rezsivédelmi alap forrásait annak érdekében, hogy megvédje a magyar családokat és vállalkozásokat az elszálló energiaáraktól. Az alap összege így közel négyszeresére, a tervezett 670 milliárd forintról 2610 milliárd forintra emelkedik jövőre. A kedvezőtlen világgazdasági környezet miatt a kormány a központi tartalékot is megemelte: a tervezett 170 milliárd forintról 255 milliárd forintra nő a tartalékok összege.
A kormány a veszélyes idők ellenére is fenntartja azt a célját, hogy javítsa az egyensúlyi mutatókat. Ennek megfelelően a jövő évi költségvetés 1,5 százalékos növekedéssel, csökkenő hiánnyal és mérséklődő államadóssággal számol.
A Rezsivédelmi Alap és a központi tartalék jelentős emelésére tekintettel a kormány a korábban meghatározottnál némileg magasabban, a GDP 3,9 százalékában határozta meg az új hiánycélt, amely az idei várható hiányhoz képest érdemi csökkenést mutat. A kormány ugyanakkor azt is kikötötte, hogy amennyiben a gazdaság a várható 1,5 százaléknál magasabban bővül, a fennmaradó részt a hiány további csökkentésére kell fordítani. A 2023 év végi adósságráta 70,2 százalékra javulhat – közölte a PM.
