Az érintett lekötések kamata nem haladhatja meg az Államadósság-kezelő Központ Zrt. honlapján közzétett 3 hónapos futamidejű Diszkont Kincstárjegy (DKJ) aukciós átlaghozamát, amely aukcióról aukcióra változhat. Ugyanakkor a korábbi lekötésekre nem terjed ki a rendelet hatálya, vagyis a már futó betéti szerződésekben szereplő kamat az eredeti feltételeknek megfelelően jár az ügyfeleknek. A november 29-i aukció átlaghozama 13,09, míg egy héttel korábban az aukción az átlaghozam 12,82 százalék volt. Tehát ennél a kamatösszegnél nem kaphatnak a betétesek magasabb kamatot a pénzük lekötésére. A kamatplafon a legfeljebb egyéves futamidejű betéteket érinti, és az intézkedés a látra szóló, vagyis lekötetlen összegekre is vonatkozik – mutat rá Világgazdaság.hu az utóbbi időszak tapasztalataira a Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány összefoglalója alapján.
Érthető módon sokakat foglalkoztat, hogy mely ügyfelek betéteire lesz érvényes az intézkedés.
A húszmillió forint összegű lakossági, valamint egyes intézmények betéteiből kiindulva e körbe tartoznak az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak, a lakástakarékpénztárak, a biztosítók, a befektetési vállalkozások, az árutőzsdei szolgáltatók, valamint a befektetési alapkezelők.
Mint az Oeconomus senior elemzőjét, Erdélyi Dórát idézi a Világgazdaság.hu, az alapkamat mellett az MNB október közepe óta tart egynapos betéti gyorstendereket, amelyek keretében a kereskedelmi bankok a jegybanknál kockázatmentesen 18 százalékos kamat mellett köthetik le egy napra szabad forrásaikat.
Ez viszont anomáliához vezetett a rendszerben – mutatott rá a szerző.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter jelentette be a betéti kamatstopot, mivel meglátásuk szerint az egyes pénzügyi szereplők ezzel a jegybanki lehetőséggel visszaéltek. Ezért húztak a betéti kamatoknak határt.
Mint közismert, a Magyar Nemzeti Bank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása, vagyis az infláció 3 százalékhoz terelése. Ezt a jegybank elsősorban az alapkamat emelésével szeretné elérni – emeli ki az alapítvány tanulmánya. „A magas kamatszintek átgyűrűznek a kereskedelmi banki hitelkamatokba és – bizonyos mértékig – a betéti kamatokba is, drágítva a hitelfelvételt és ösztönözve a megtakarításokat. Ezzel fogják vissza a keresletet (fogyasztás, beruházások) a gazdaságban, így lassítják az inflációt. Ezt hívják kamatcsatornának, ami a transzmissziós mechanizmus egyik válfaja.”
Az Oeconomus okfejtése alapján ugyan folyamatosan növelték a kereskedelmi bankok a betétek után fizetett kamatokat a jegybanki kamatemelésekkel párhuzamosan, de azok nem követik le sem a hazai inflációs rátát (október: 21,1 százalék), de még a jegybanki alapkamatot sem (13 százalék). Ugyanis az egy évnél kevesebb időre szóló lekötés esetén a legmagasabb EBKM-mel rendelkező bankbetét 9,38 százalékot kínál, de több nulla százalék körüli is található (forrás: Bankmonitor.hu).
A Magyar Nemzeti Bank statisztikája hasonló képet mutat – utal rá a szerző.
A háztartások által elhelyezett, látra szóló és folyószámlabetétek átlagos kamatlába szeptemberben 0,22, az éven belül lekötött betétek esetén 7,13 százalékos volt. Ez azt jelenti, hogy a betéti kamatstop 12,8 százalékos felső határa nem képez korlátot jelenleg a lakosságnak a bankbetétben való lekötések esetében.
Tehát, ahogy látjuk, az átlagos lakossági ügyfelek betéteit nem érinti a kamatstop. A korlát elsősorban a magas megtakarításokkal rendelkező, sokszor privát banki ügyfelek körében érvényesülhet, mivel e kiemelt ügyfeleknek a kereskedelmi bankok egyedi termékeket és befektetési lehetőségeket kínálnak.
Borítókép: illusztráció (Fotó: Dunántúli Napló)
