A válaszolók 87 százaléka a bérfejlesztés céljaként a munkavállalók megtartását jelölte meg, emellett 51 százalékuk megemlítette az új munkavállalók megszerzését is.
Felidézték, hogy míg 2019-ben az év elején tervezett bérfejlesztésekkel a vállalatok többségénél a fizikai munkaköröket ellátókat célozták, majd két évvel később már a középvezetőket is, addig 2022-re általánosan az egész cégre vonatkozóan számoltak a fizetések emelésével. Ez látható most is, a válaszadók 80 százalékánál a változás az egész céget fogja érinteni.
A felmérés szerint az idén tízből hét cégnél nem számítanak változásra a béren kívüli juttatások keretösszegénél. A cégek 29 százaléka tervez átlagosan 16 százalékot emelni, míg 4 százalékuk átlagosan 12 százalékos csökkentést jelez előre.
Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója a közleményben felhívta a figyelmet arra, hogy a mostani gazdasági helyzetben a korábbinál is nagyobb kihívássá vált a jó munkaerő megszerzése és megtartása.
Az adatfelvételt január 19–24. végezték online kérdőív kitöltésével.
A Randstad szerint Magyarországon idén a vállalatok 34 százaléka tervez létszámbővítést.
A Randstad HR Trends 2023 kutatása csaknem 250, különböző iparágakban működő magyarországi vállalat felsővezetőinek megkérdezésével zajlott tavaly decemberben és 2023 januárjában, az Evalueserve globális piackutató és elemző céggel együttműködésben.
A felmérés szerint a telekommunikációs és az üzleti szolgáltatási terület a legeltökéltebb a bővítés mellett, míg például az FMCG szektor vállalatainak 14 százalékánál akár a dolgozói létszám csökkentésére is lehet számítani. A legtöbb cég az IT/technológia, mérnöki vagy back office/adminisztratív területekre keres jelölteket.
A megkérdezettek 64 százaléka a leghatékonyabb toborzási eszköznek a toborzócégeket tartja. A cégek 61 százaléka továbbra is alkalmaz álláshirdetéseket, de jelentősen csökkent az állásportálokba vetett bizalom, a vállalatok a jelentkezők alacsony száma miatt egyre kevésbé tartják hatékonynak ezt a megoldást.
A toborzásnál a leggyakoribb akadály a jelöltek irreális fizetési elvárása. Ezt tavaly a válaszadók 79 százaléka, az idén pedig már 83 százaléka jelölte meg.
A megkérdezettek 52 százaléka említette problémaként, hogy a jelöltek nem vagy csak kevés iparági munkatapasztalattal rendelkeznek. Ezen felül a felmérésben részt vevők 32 százaléka jelezte, hiányzik a jelöltek megfelelő nyelvtudása.
A humán erőforrás területén a megkérdezettek 71 százaléka szerint a kompenzációkkal és juttatási csomagokkal összefüggő elvárások menedzselése jelenti az egyik legnagyobb kihívást. Ugyanennyien jelölték meg a dolgozók elköteleződésének megőrzését, de hasonlóan nagy problémát jelent a legjobban teljesítők megtartása és a tehetséges vezetők továbbképzése is. Ezek megoldását a szakemberek 68 százaléka a fizetések emelésében, 67 százaléka pedig az edukációs és tréningprogramokban látja továbbra is.
A megkérdezett vállalati döntéshozók 90 százaléka szerint a versenyképes bérezés és juttatások tehetik leginkább vonzóvá őket a jelöltek körében. A pénzügyi juttatások között az egyéni, teljesítményalapú bónusz a legnépszerűbb eszköz. A nem pénzügyi juttatások közül első helyen a tréningek állnak, amit az otthoni munkavégzés követ.
A HR szakma és a cégvezetők talán legfontosabb feladata 2023-ban, hogy képesek legyenek olyan vonzó bérezési és juttatási csomagot, valamint olyan körülményeket kialakítani, amely megtartó erő a munkahelyváltáson gondolkodók számára. Hiszen 2022-höz hasonlóan most is a legfőbb indok, amiért elhagyják a céget a munkavállalók, a jobb ajánlat.
A Randstad központi irodája Hollandiában található, a cég 39 piacon van jelen, 46 ezer alkalmazottal; Magyarországon 2004-ben jelent meg, öt irodát működtet.
Borítókép: illusztráció (Fotó: Fejér Megyei Hírlap/Pesti Tamás)
