A válaszolók 87 százaléka a bérfejlesztés céljaként a munkavállalók megtartását jelölte meg, emellett 51 százalékuk megemlítette az új munkavállalók megszerzését is.
Felidézték, hogy míg 2019-ben az év elején tervezett bérfejlesztésekkel a vállalatok többségénél a fizikai munkaköröket ellátókat célozták, majd két évvel később már a középvezetőket is, addig 2022-re általánosan az egész cégre vonatkozóan számoltak a fizetések emelésével. Ez látható most is, a válaszadók 80 százalékánál a változás az egész céget fogja érinteni.
A felmérés szerint az idén tízből hét cégnél nem számítanak változásra a béren kívüli juttatások keretösszegénél. A cégek 29 százaléka tervez átlagosan 16 százalékot emelni, míg 4 százalékuk átlagosan 12 százalékos csökkentést jelez előre.
Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója a közleményben felhívta a figyelmet arra, hogy a mostani gazdasági helyzetben a korábbinál is nagyobb kihívássá vált a jó munkaerő megszerzése és megtartása.
Az adatfelvételt január 19–24. végezték online kérdőív kitöltésével.
A Randstad szerint Magyarországon idén a vállalatok 34 százaléka tervez létszámbővítést.
A Randstad HR Trends 2023 kutatása csaknem 250, különböző iparágakban működő magyarországi vállalat felsővezetőinek megkérdezésével zajlott tavaly decemberben és 2023 januárjában, az Evalueserve globális piackutató és elemző céggel együttműködésben.
A felmérés szerint a telekommunikációs és az üzleti szolgáltatási terület a legeltökéltebb a bővítés mellett, míg például az FMCG szektor vállalatainak 14 százalékánál akár a dolgozói létszám csökkentésére is lehet számítani. A legtöbb cég az IT/technológia, mérnöki vagy back office/adminisztratív területekre keres jelölteket.
A megkérdezettek 64 százaléka a leghatékonyabb toborzási eszköznek a toborzócégeket tartja. A cégek 61 százaléka továbbra is alkalmaz álláshirdetéseket, de jelentősen csökkent az állásportálokba vetett bizalom, a vállalatok a jelentkezők alacsony száma miatt egyre kevésbé tartják hatékonynak ezt a megoldást.
