Alacsony termelési költségekkel, az Európai Unióban nem használt termelési gyakorlatokkal állítják elő ezt a gabonát, amely 70 euróval olcsóbb tonnánként átlagosan, mint Magyarországon vagy a Kelet-Európában megtermelt gabonafélék
– hívta fel a figyelmet.
Ebből az következik, hogy a magyar termelők nem tudják értékesíteni sem a hazai piacon, sem pedig a korábbi hagyományos exportpiacainkon a gabonát, amelyet megtermelnek.
Azt mondta, az Európai Bizottság egy pénzügyi alap létrehozását helyezte kilátásba, amelyet Magyarország fontosnak tart, de a piaci válságot ez nem tudja megoldani.
Feldman Zsolt arról is beszélt, hogy a tanácsülésen több tagállammal együtt sürgették az Európai Bizottságot, hogy egyértelmű eredetmegjelölés kerüljön a méztermékek csomagolására.
Felhívta a figyelmet, hogy Európában olyan harmadik országokból származó méztermékek árasztották el a piacot, rendkívül alacsony áron, amelyek lényegében kiszorítják a jó minőségű magyar mézet ezekről az exportpiacokról.
Az államtitkár arra is kitért, hogy az Európai Bizottság a közepes méretű állattartó gazdaságokra is olyan környezeti szabályozás és engedélyezési rendszer bevezetését javasolja, amely csak a nagyméretű gazdaságok esetében működik. Kiemelte: 16 tagállam, köztük Magyarország, közös levélben fordult az Európai Bizottsághoz és az EU soros svéd elnökségéhez, melyben felhívták a figyelmet, hogy az európai agráriumot érintő környezeti ügyekbe be kell vonni a tagállamok agrárminisztereit.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!